Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ha van otthon olyan virágod, ami nagyon tetszik, akár magad is szaporíthatod. A muskátli dugványozása egyszerű, érdemes vele megpróbálkoznod — főleg, hogy így ingyen jutsz új virágokhoz.

Válaszd ki az anyanövényt

Nem csupán az fontos szempont, hogy olyan muskátliról szedj dugványokat, ami nagyon tetszik, de az is, hogy életerős, egészséges legyen. Mindig idősebb tövekről vágj hajtásokat a szaporításhoz, mert ezek kevésbé sínylik meg a metszést, és az is fontos, hogy intenzív növekedési szakaszban legyen az anyanövény.

Nem mindegy, mit és hol vágsz

Dugványnak az a legalkalmasabb hajtás, amin nincs virág vagy bimbó, hiszen ezek elveszik az energiát, és a hajtás nem fog begyökeresedni. Az anyanövény idősebb hajtásairól egyszerűen csak törd le a friss, fiatal hajtásokat, itt vágni még nem kell. A dugvány aljáról mindig szedd le a leveleket. Ha idősebb hajtást választasz, akkor éles késsel vagy metszőollóval vágd el a levélízület alatt. Mindkét esetben arra figyelj, hogy a dugványokon két-három levélnél több ne maradjon, hiszen így a növény túl sokat párologtat, és elpusztul, mielőtt begyökeresedne. 

Pár napig hagyd száradni

Fontos, hogy a levágott, dugványnak való növényi részeket nem szabad azonnal földbe tenni, mert így könnyebben berohadhat, és megtámadhatják a gombabetegségek is a vágási felületen keresztül. Tedd félre őket száraz, hűvös helyre, és hagyd őket egy papírlapon száradni egy-két napig. Ennyi idő alatt nem száradnak el a dugványaid, viszont a vágás felülete beszárad. 

Ne használj tiszta virágföldet

A dugványok számára a gyökeresedés alatt felesleges a tápanyagban gazdag virágföld, hiszen a szárak nem tudják felvenni a táplálékot: a gyökereket a növény ilyenkor a saját energiájából fejleszti. Fontos ugyanakkor a nedves, steril közeg, így a dugványok számára a legjobb a perlit vagy a homok. Ezek az ültetőközegek ráadásul sterilek is, így nem hordoznak a növénykék számára veszélyes betegségeket.

Így dugd el őket

Tölts fel homokkal vagy perlittel egy virágládát, majd az ültetőközeget alaposan tömörítsd le – hiszen itt nem a laza, jó vízáteresztő talaj a jó, hanem épp ellenkezőleg: minél nagyobb felületen érintkezik a közeggel a dugvány, annál nagyobb az esély a sikerre. A letömörített homokba egy bottal szúrj lyukakat, ebbe állítsd a dugványokat. Két ujjadal alaposan tömörítsd köréjük a földet. Ezután locsold be őket alaposan. A dugványozás előtt használhatsz gyökereztető hormont is, melyet a gazdaboltokban tudsz beszerezni: bele kell mártani a dugványok végét, és a szer segít a gyökeresedésben. Ugyanebben segíthet a fahéj is, ami ráadásul fertőtlenítő hatással is bír.

Biztosítsd a párás környezetet

Ezt legegyszerűbben úgy tudod megtenni, ha fóliával letakarod a dugványokat; ez lehet sima háztartási fólia, aminek vesszőkből készíthetsz keretet, de van, aki kettévágott ásványvizes műanyag palackban dugványoz. Utóbbinál a palack alsó részébe kerül a növényke, a felsőt pedig egyszerűen csak rá kell húzni. A párásítás mellett fontos, hogy szellőzés is legyen, ezért a fólián szúrj kisebb lyukakat; ha palackban dugványozol, ne hagyd fent a kupakot.

Pár hét múlva jöhet az átültetés

A muskátli dugványok körülbelül hat-hét hét alatt gyökeresednek be. Ez idő alatt figyelj arra, hogy ne száradjon ki a földjük, de soha ne öntözd túl, hiszen attól berohadhatnak. Ha megjelentek a gyökerek, át is lehet őket ültetni kisebb cserepekbe. Ekkor már jöhet a tápanyagban gazdag virágföld, muskátliföld.