A számok tükrében adott összefoglalót az elmúlt évről honlapján a miskolci állatkert. A látogatók száma csaknem pontosan ugyanannyi, mintegy 105.000 fő volt mint tavaly.
Az állatkertben 60 kisállat született, mintegy 30 új lakó pedig máshonnan költözött be. „Az újszülöttek tekintetében olyan elsőségeknek örülhettünk, mint az első kookaburra – más néven kacagójancsi – fiókánk, valamint az első miskolci sivatagi hiúz kölyök” – számoltak be.
Néhány év szünet után megint született észak-amerikai kúszósül kölyök és tevecsikó és több veszélyeztetett faj is utódot nevelt, mint a huszármajom, a Liszt-majmocska, az európai bölény és a közép-ázsiai gímszarvas. Született tavaly szürkemarha borjú, kikeltek a hullámos papagáj fiókák és nagy mara kölykök is a világra jöttek.
A madártó népessége gyarapodott, cseh, osztrák és szlovák állatkertekből cigányrécék, üstökösrécék és tőkés récék érkeztek, párt kapott a sivatagi hiúz, a mocsári macska és a hóbagoly, a lovak között a kulán kanca és több veszélyeztetett ázsiai vadszamár.
A zoopedagógiai foglalkozásokon több, mint 1300 főt láttak vendégül, a nyári napközis táborban pedig hat hét alatt 140 gyermek ismerkedett az állatkert lakóival, május 1-jére új játszóteret adtak át a Tanyaház szomszédságában.
Az állatkertbe nemcsak érdeklődő látogatók érkeztek, de itt volt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) szakértő bizottsága is a nyáron, ez szükséges ahhoz, hogy a világ legnagyobb szakmai szervezetének tagjai lehessen az állatkert, amely a helyszíni bejárás eredményeképpen ősszel meg is kapta tagjelölti státuszát. „Ez azzal jár, hogy a következő években azon fogunk dolgozni, hogy a szövetség szabványainak mindenben maradéktalanul megfeleljünk, és végül elnyerjük a teljes jogú tagságot.”