A sejtek természetes DNS-javító képességének erősítésére kerestek lehetőséget a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Magyar Űrhajós Program keretében – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A közlemény szerint DNS-ünket életünk során folyamatosan érik kisebb-nagyobb károsító hatások. A szervezet rendelkezik saját hibajavító mechanizmusokkal, amelyek ezeket a sérüléseket többnyire kijavítják.
A világűrben azonban a Föld mágneses mezője már nem nyújt megfelelő védelmet, és a nagy energiájú kozmikus részecskék egyszerre több, egymáshoz közeli DNS-törést is okozhatnak. Az ilyen összetett károsodások javítása rendkívül nehéz, és hosszú távon sejtműködési zavarokhoz, daganatos elváltozásokhoz vagy felgyorsult öregedéshez vezethet.
Az már az űrkutatás kezdete óta ismert, hogy a sugárterhelés komoly kihívás az űrhajósok számára. A Nemzetközi Űrállomás még viszonylag közel kering a Földhöz, így részben védett, ám a jövő mélyűri küldetései, például a Hold vagy a Mars irányába, már jóval nagyobb kockázatot jelentenek.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Intézetében Gácser Attila professzor vezetésével zajló alapkutatás azt vizsgálja: ha bizonyos, DNS-javításban szerepet játszó fehérjékből ideiglenesen, az űrutazás ideje alatt többet termeltetnek a sejtekben, az segíti-e a sugárzás okozta károsodások gyorsabb és hatékonyabb kijavítását.
Forrás: MTI
Fotó: pixabay
