A Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársainak 3000-nél is több lábnyomból álló leletegyüttes kutatása több mint 120 éves múltra tekint vissza.
A 3000-nél is több lábnyomból álló leletegyüttes kutatása több mint 120 éves múltra tekint vissza. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai, és Magyar Természettudományi Múzeum egy új kutatási módszert, 3D szkennereket vetettek be az ipolytarnóci lelőhelyen, melynek révén soha nem látott részletességgel váltak vizsgálhatóvá a homokos iszapon lépkedő állatok 17 millió évvel ezelőtt hátrahagyott lábnyomai. 3D szkennerek segítségével a szem felbontóképességének többezerszeresére tudták nagyítani az ipolytarnóci lábnyomokat, melynek köszönhetően olyan részletek is láthatóvá váltak, amik korábban rejtve maradtak még a legszakavatottabb tudósok tekintete előtt is.
A szkennerek segítségével további ragadozó emlős nyomokat, sőt több nyomsorozatot is felfedeztek a lelőhelyen, mely nagyban bővítette az ismereteinket a 17,2 millió évvel ezelőtt létezett élővilág összetételéről és a benne élő állatok testfelépítéséről, mozgásáról és viselkedéséről.
„A grizzly medvék testméretét is meghaladó nagytestű ragadozó emlősök korábban mindössze egyetlen, töredékes nyom alapján voltak ismertek az ipolytarnóci lelőhelyről, azonban a lábnyomos homokkőpad 3D szkennelése során számos hasonló lábnyomot fedeztünk fel, melyek morfológiai tulajdonságai arra utaltak, hogy ezek nagy valószínűséggel az Amphicyonidae családba tartozó, 500 kg-os testtömeget is elérő medvekutyáktól származhatnak. Az új leletanyag vizsgálatából származó eredmények nagymértékben bővítették a tudásunkat ennek a több millió évvel ezelőtt kihalt élőlénycsoportnak a testfelépítéséről és a járásmódjáról – összegezte a kutatás során felfedezett lábnyomok jelentőségét Magyar János, az ELTE TTK Őslénytani tanszékének doktorandusza, a megjelent publikáció társszerzője.
Az ipolytarnóci lelőhelyen felfedezett legnagyobb ragadozónyom egy nagytestű medvekutyától származik, mely a terület csúcsragadozója lehetett (Szabó Márton illusztrációja)
Az ipolytarnóci lelőhely lábnyomainak 3D szkennelésének egy másik pozitív hozadéka, hogy a szkennerekkel alkotott 3D modellek digitális változatát különböző szoftverekkel további vizsgálatoknak vethették alá, és a kapott eredményeket szabadon hozzáférhetővé tették, nem csak a nemzetközi paleontológus szakma, hanem az őslénytan iránt érdeklődő nagyközönség számára is.A 3D modellek publikálásával és azok szabad hozzáférésű online felületre történő feltöltésével lehetővé vált az ipolytarnóci lábnyomok részletes vizsgálata a világ bármely pontjáról, mely a COVID vírus okozta utazási korlátozások idején kiemelten fontos tényezővé vált a tudományos kutatás területén – áll a Magyar Természettudományi Múzeum közleményében.
