Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Rendkívül izgalmas előadások érkeznek a Miskolci Nemzeti Színházba a 10. Színházi Olimpia keretében, amiket egy színházrajongónak sem érdemes kihagyni.

Április 21-én és 22-én a Schauspielhaus Zürich társulata hozza el A sírás (A sejtés) című előadást Christoph Marthaler rendezésében. A közönség magyar felirattal láthatja a német nyelvű előadást, így annak sem kell kihagynia ezt a frenetikus produkciót, aki nem beszéli a német nyelvet. – Ez a produkció lehetőséget ad a nézőknek, hogy megcsodálhassák azt a hat nagyszerű színművészt, akikkel az elmúlt években Európa-szerte dolgoztam. Ők együtt mutatják be Dieter Roth nyelvi kísérleteinek hihetetlen panorámáját, egy virtuális zongoristával kiegészülve, aki délibábként jelenik meg és tűnik el a színpadi térben a szereplők beszélgetései és dalai közben, melyek a legnagyobb vígjátéktól egészen a legerőszakosabb tragédiáig terjednek – mondja Christoph Marthaler.

A rendező az előadásról is mesélt: – Öt gyógyszerész csodálatos mindennapi élete látható, akik a patikában pakolják a gyógyszereket, ellenőrzik a csomagokat és a lejárati dátumokat, vitába keverednek egymással, és vágyakozó és meghitt dalokba kezdenek. Egy rejtélyes férfi újra és újra felbukkan, aki próbál letelepedni a gyógyszertárban. Nyilvánvalóan valamiféle kapcsolatot keres. Vagy valami különleges küldetést teljesít? Az este végén épp ővele történik egy váratlan fordulat – fejti ki Christoph.

Marthaler, aki elmondta, nagyon különleges jelentőséggel bír számára ez a munka. – Egyfelől azért, mert mindig is szerettem Dieter Roth irodalmi munkásságát és most végre lehetőségem nyílt, hogy egy egész estés előadást hozzak létre ebből a csodálatos szövegalapanyagból.

Másrészt pedig azért, mert amikor a Covid-19 járvány váratlanul elkezdett terjedni és mind gyógyszertárakkal, fertőtlenítéssel, gyógyszerekkel és mellékhatásokkal voltunk elfoglalva, ez több hónapra megakadályozta a produkciónk bemutatását. Volt egy

„hátborzongatóan intenzív” jelmezpróbánk, melyet nagyon kis közönség előtt tartottunk a Pfauen színházban, majd ezután a teátrumnak be kellett zárnia. Ezzel együtt pedig a „gyógyszertárunknak is. Az eseményeknek ez az áthallása mindannyiunkra hatással van ma is – fejti ki a rendező.

Május 3-án Eugène Ionesco Macbett-je lesz látható a Miskolci Nemzeti Színházban, méghozzá Silviu Purcărete rendezésében. A kolozsvári előadás lenyűgözően komplex formában mutatja be a darabot, Helmut Stürmer fantasztikus látványvilágával és Vasile ?irli hamisíthatatlan zenei világával fűszerezve. A színészek kitűnő alakításai segítenek a nézőknek mélyebb betekintést nyerni a dráma által felvetett kérdésekbe, melyek a humor útján jutnak el nézőikhez.

„Ionesco Macbettje nem egyszerűen a shakespeare-i remekmű parodisztikus kifordítása, hanem az abszurdba hajló, brutalizált társadalom átvilágítása és leleplezése. Kérlelhetetlen humorral mutatja be azt a közéletet, amelyet egyedül a folyamatosan szítot ellenségeskedés mozgat és hajszol bele a káoszba.” – írja Visky András, az előadás dramaturgja. Mindkettő – William Shakespeare Macbeth és Eugène Ionesco Macbett című darabjai – a hatalom és az erőszak témáját dolgozzák fel, és mindkettő kritikát fogalmaz meg a korrupt politikai rendszerekre. Azonban a két darab stílusa és műfaja nagyon eltérő. Shakespeare darabja egy tragédia, melyben a főszereplő, Macbeth, ambiciózus és gyenge jellemű férfi, aki hatalomra tör, és gyilkolásokkal, árulásokkal éri el céljait. A darab főként a karakterek belső konfliktusaira és a sors szerepére fókuszál, a nyelvezet nagyon költői és metaforikus, a szereplők közötti párbeszédek, valamint a monológok általában hosszúak és összetettek. – Ionesco darabja azonban inkább egy abszurd, kísérleti színdarab, melyben a történet és a karakterek szokatlanok és abszurdak. A darab a hatalom életveszélyes vonzásáról szól, melyben a főhős, Macbett, egy ambiciózus katonatiszt, aki készen áll arra, hogy bármi áron megszerezze a trónt és a hatalmat. Azonban ahogy egyre mélyebbre süllyed a hatalom megszerzéséért vívott küzdelemben, úgy veszíti el az emberiességét és a lelkét, ami végül a tragikus és egyben humoros véget eredményezi. Az abszurd humor és a groteszk elemek dominálnak a darabban, boszorkányok és szellemek kuszálják össze még inkább az amúgy sem egyszerű hatalmi- és érdekhálót, amelyből egy idő után látszólag lehetetlen kikeveredni. A végén azonban mindenre fény derül és mindenki elnyeri méltó büntetését vagy épp jutalmát a nézők nem kis meglepetésére – mondja Demeter Kata, a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára.

Május 4-én szintén a kolozsvári társulat előadásában látható az Állatfarm Miskolcon, Puskás Zoltán rendezésében. – A Kolozsvári Állami Magyar Színház egy új megközelítést választott az Állatfarm történetének bemutatásához, egy olyan művet, ősbemutatót létrehozva, amely megtestesíti az eredeti regény lényegét, de egyedülállóan izgalmas módon mutatja be a történetét, lenyűgöző zenei környezetben adja elő, amely tele van energiával és érzelemmel. A musical remekül ábrázolja az állatok változó személyiségeit és konfliktusait, miközben megragadja az eredeti művészi jelentőségét és a regény mögötti üzenetet.

Az előadás erős és érzelmes üzenettel rendelkezik, amely megmutatja  az emberek és az állatok kapcsolatának bonyolultságát, és hangsúlyozza az emberi természet korlátait. A musical biztosan elgondolkodtató élményt nyújt mindenki számára, aki szereti az eredeti regényt vagy az izgalmas és kreatív színházi produkciókat – részletezi Demeter Kata. A George Orwell regénye nyomán készült musical Puskás Zoltán rendező elgondolásában egy modern és lebilincselő adaptáció.

A vajdasági rendező a mostani darabválasztás kapcsán elmondta, hogy olyan művel akart dolgozni, amely a leginkább reflektál a jelenre, ugyanakkor megjegyezte, hogy az előadásban azt az ironikus humort részesíti előnyben, amely az életszerű helyzetekből fakad. Az előadás szövegváltozatát Lénárd Róbert készítette, míg az előadás zenéjét Erős Ervin és Klemm Dávid szerezte. A huszonegy dalt felsorakoztató előadás zenei világában a musical és a rockopera műfaja ötvöződik

Hangzásvilágában keményebb műről van szó. Hangszerelésben hozni kellett a lázadás hangulatát, de ott, ahol a dramaturgia megkövetelte eltértünk a lágyabb hangzás felé is – vallják a zeneszerzők.

(Fotók: Bíró István)