Egy egyszerűnek tűnő ötletből születhet új megközelítés a rák megelőzésében: a kutatók szerint azok a kockázati kalkulátorok, amelyeket ma elsősorban szív- és érrendszeri betegségek, például szívinfarktus vagy stroke esélyének becslésére használnak, némi átalakítással a daganatok kialakulásának kockázatáról is adhatnak hasznos információt.
A University College London kutatói több mint ötmillió ember egészségügyi adatait vizsgálták meg, és négy széles körben használt szív-érrendszeri kockázati modellt teszteltek. Az eredmény azért érdekes, mert a módosított kalkulátorok több ráktípus esetében hasonlóan teljesítettek, mint a kifejezetten daganatos betegségek kockázatának becslésére fejlesztett modellek.
Mi köze van a szívbetegségnek a rákhoz?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy ugyanazokból az adatokból hogyan lehet következtetni két ennyire különböző betegségre. A magyarázat az, hogy a szív- és érrendszeri betegségeknek és számos daganattípusnak meglepően sok közös kockázati tényezője van.
Ilyen például az életkor, a dohányzás, a mozgáshiány, az elhízás, a magas vérnyomás és bizonyos anyagcsere-eltérések. A kutatók szerint a módosítható kockázati tényezők megfelelő kezelése a szív- és érrendszeri betegségek jelentős részét, valamint a daganatos megbetegedések egy részét is megelőzheti.
A vizsgálat egyik érdekes eredménye, hogy az életkor után a dohányzás és a szisztolés vérnyomás bizonyultak a rákkockázat legfontosabb előrejelzőinek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a magas vérnyomás önmagában rákot okozna. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az összefüggés jelentős része közös életmódbeli és egészségi tényezőkön keresztül magyarázható.
Több mint ötmillió ember adatait vizsgálták
A kutatás nem egy kisebb laboratóriumi kísérlet volt. A szakemberek az Egyesült Királyság Biobankjának több mint félmillió résztvevőjét, valamint az ország egyik legnagyobb egészségügyi adatbázisának, a Clinical Practice Research Datalinknek csaknem 4,8 millió emberre vonatkozó adatait használták fel.
A vizsgálatban összesen több mint 5,3 millió ember adatait elemezték, és a résztvevőket akár tíz éven keresztül követték. Az UK Biobankban több mint 53 ezer új rákos megbetegedést, míg a CPRD adatbázisában több mint 752 ezer esetet rögzítettek a követési idő alatt.
A kutatók négy ismert szív-érrendszeri kockázati modellt – köztük a QRISK3-at, a SCORE2-t és a SCORE2-OP-t – alakítottak át úgy, hogy azok a rák kialakulásának valószínűségét is becsülhessék.
Nem minden rákra működik ugyanolyan jól
Fontos különbség, hogy a módszer nem minden daganattípus esetében bizonyult egyformán pontosnak.
Az összes vizsgált rákot együtt nézve az átalakított szív-érrendszeri modellek 0,63-as előrejelzési értéket értek el, miközben a kifejezetten rákkockázatra fejlesztett QCancer modell 0,65-öt produkált. Ez azt jelenti, hogy a szív-érrendszeri kalkulátorok meglepően közel kerültek a speciális rákkockázati modell teljesítményéhez, de még egyik sem alkalmas arra, hogy biztosan megmondja, kinél fog kialakulni a betegség.
Bizonyos daganatoknál viszont sokkal jobb eredmények születtek. A gyomor- és nyelőcsőrák, a máj- és epeúti daganatok, a gégerák, a veserák és a tüdőrák esetében az átalakított modellek több esetben 0,70 feletti értéket értek el, a vizsgált eredmények között pedig 0,81-es érték is szerepelt.
A tüdőráknál ugyanakkor a kifejezetten rákra fejlesztett QCancer modell továbbra is pontosabbnak bizonyult, különösen a dohányzási előzmények figyelembevételével.
Ez még nem egy „rákteszt”
A kutatás egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a kockázatbecslést nem szabad összekeverni a rákszűréssel.
Egy szűrővizsgálat arra keresi a választ, hogy jelen van-e már a betegség, míg egy kockázati modell azt próbálja megbecsülni, hogy egy adott embernél mekkora az esélye a betegség kialakulásának a jövőben.
A kutatók ezért nem azt állítják, hogy a szív-érrendszeri kalkulátorok kiválthatják a mammográfiát, a vastagbélszűrést vagy más rákszűrő vizsgálatokat. Inkább egy olyan eszközt látnak bennük, amely segíthet azonosítani azokat az embereket, akiknél érdemes lehet fokozottabb figyelmet vagy célzottabb szűrést alkalmazni.
Ez különösen érdekes lehet olyan daganatoknál, amelyekre jelenleg nincs széles körű lakossági szűrőprogram. A kutatók szerint a magasabb kockázatú csoportok célzott kiválasztása ezeknél a betegségeknél új lehetőségeket teremthet.
Egyetlen kalkulátor kétféle kockázatra?
A megközelítés egyik legnagyobb előnye éppen az lehet, hogy nem kell teljesen új rendszert létrehozni.
A szív-érrendszeri kockázatbecslő eszközök már ma is jelen vannak az egészségügyi gyakorlatban, elektronikus egészségügyi rendszerekbe építve. Ha ezek megfelelően átalakíthatók a daganatos kockázat becslésére is, akkor a már meglévő infrastruktúra felhasználásával lehetne új megelőzési lehetőségeket bevezetni.
A jövőben például elképzelhető lenne, hogy egy háziorvosi kockázatfelmérés egyszerre jelezze a szív-érrendszeri betegségek és bizonyos daganatok magasabb kockázatát. Ezután az orvos célzottabb életmódbeli tanácsokat adhatna, vagy indokolt esetben további vizsgálatokat, illetve szűrést javasolhatna.
A legfontosabb üzenet: a megelőzés
A kutatás talán legérdekesebb tanulsága nem is maga a kalkulátor, hanem az, hogy a szívbetegségek és a rák megelőzését érdemes lehet kevésbé külön kezelni.
A dohányzás abbahagyása, a rendszeres mozgás, az egészségesebb testsúly és a vérnyomás megfelelő kezelése nem csupán a szívnek kedvezhet. Ugyanazok az életmódbeli változtatások több daganattípus kockázatát is csökkenthetik.
A kutatók szerint az átalakított modellek ezért elsősorban nem diagnosztikai eszközként lehetnek érdekesek, hanem a kockázatalapú megelőzés és a célzott szűrés támogatására.
Persze még van mit vizsgálni. A kutatás brit adatokon alapult, ezért egyelőre nem tudható, hogy a módszer más országok, népességek és egészségügyi rendszerek esetében pontosan ugyanígy működne-e. A következő lépés annak meghatározása lehet, hogy a kockázati becslések hogyan használhatók ténylegesen a klinikai gyakorlatban.
Egy azonban már most látszik: lehet, hogy a szívünk állapotát mérő algoritmusokban a kelleténél jóval több információ rejlik – akár a rák kockázatáról is.
A szakmai forrásból a módszertant és a fontosabb számokat tartottam meg, a második, közérthetőbb forrásból pedig azt a magyarázó ívet, amely egy laikus olvasónak is gyorsan érthetővé teszi, miért lehet kapcsolat a kétféle kockázat között. A cikket szándékosan úgy fogalmaztam, hogy ne sugallja azt, hogy a kalkulátor rákot diagnosztizál.
Forrás: EJC
Borító: Pixabay
