73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein az elmúlt 60 év során. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint míg a 60-as és 70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyeinkben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött.
Az utóbbi két évtizedben már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát. Emiatt a síelésre alkalmas napok száma a magasabban fekvő területeken jelentősen csökkent. A szakemberek szerint egyedül az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van reális esély a tendencia megállítására. Amennyiben ez nem így lesz, 2060 után már nem lesz síelésre alkalmas nap a magyar hegyekben.
