Jelentős különbségek vannak a magyarországi települések nettó munkajövedelmei között: Budapesten átlagosan csaknem másfélszer annyit keresnek, mint a községekben. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a tíz legalacsonyabb jövedelmű település közül nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.
A GKI a NAV adatai alapján azt vizsgálta, hogyan alakultak a nettó munkajövedelmek 2025-ben. Számításaik szerint az átlagos havi munkajövedelem országosan 521 ezer forint volt, mintegy 4,3 millió munkavállaló adatai alapján. A KSH a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében 487 ezer forintos nettó havi átlagkeresetet mért.
A különbségek településtípusonként is jelentősek: Budapesten 666 ezer, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint volt a havi átlagos nettó munkajövedelem. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű település között csaknem tizenháromszoros az eltérés.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében különösen nagyok a különbségek. A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc itt található. Az ország legalacsonyabb értékét Csenyétén mérték, ahol a havi nettó átlagos munkajövedelem mindössze 75 ezer forint volt. Ezzel szemben a legmagasabb jövedelmű települések között is szerepel borsodi község: Tornakápolna bekerült az országos első tízbe.
Az elemzés ugyanakkor kedvező tendenciát is jelez: 2025-ben százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek a munkajövedelmek az elmaradottabb térségekben. Ebben a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése is szerepet játszhatott. A felzárkózás azonban lassú, és forintban számolva Budapest, illetve Pest vármegye jövedelmei emelkedtek a legnagyobb mértékben.
