Időnként különös látvány fogadja az autósokat reggelente: mintha homokkal szórták volna be a szélvédőt, poros, sárgás lepel borítja be a járműveket, ablakokat, növényeket. Ez a jelenség nem más, mint a saras eső, amely a Szahara sivatagi porának és a csapadéknak a találkozásából születik. A jelenlegi előrejelzések szerint hamarosan ismét lehet benne részünk…
A szaharai por több ezer kilométert képes megtenni a légkör magasabb rétegeiben. A megfelelő légköri áramlatok – különösen tavasszal – észak felé sodorják ezt a finomszemcsés port, amely Európáig is eljuthat. Amikor ez a poros levegő csapadékkal találkozik, az esőcseppek magukkal ragadják a porszemcséket. Így esik a saras eső, amely a por miatt sárgás, narancsos vagy barnás árnyalatot ölthet.
A jelenség nem új keletű – már a középkori krónikák is említenek „véres” vagy „sáros” esőt, bár akkor még természetfeletti eredetet tulajdonítottak neki. Ma már jól dokumentált meteorológiai folyamat áll mögötte, és a műholdfelvételeknek köszönhetően előre is jelezhető, mikor éri el hazánkat a sivatagi por.
Magyarországon évente többször is előfordulhat saras eső, leggyakrabban kora tavasszal és kora nyáron. A 2021-es márciusi eset különösen látványos volt: a por vastagon beborította a járműveket, és több városban is narancsszínű égre ébredtek az emberek.
Bár a saras eső önmagában nem veszélyes, a légúti megbetegedésekkel küzdők számára kellemetlen lehet, hiszen a levegőben megnő a szálló por koncentrációja.
Ugyanakkor látványos emlékeztető arra, milyen messzire elér a „természet keze” – még a Szaharából is.
Forrás: HungaroMet, Időkép, Európai Űrügynökség, BBC Weather
Illusztráció: Oxygen Media
