Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tájékoztatása szerint a mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő legnagyobb egyedszámban, míg a parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai közcélú monitorozási programjuk részeként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet közreműködésével Gönyűnél, Nyergesújfalunál, Sződligetnél, Kisapostagnál, Paksnál, valamint Mohácsnál végeztek kutatóhalászatokat. Helyszínenként két élettérben: a part menti zónában, valamint a parttól távoli mélységi mederben gyűjtöttek adatokat.
A szakemberek összesen 34 halfajt azonosítottak.
A mélységi mederből fogott halak fajszáma, a korábbi évek megfigyeléseihez hasonlóan alacsonyabb volt (21 faj) mint a part menti élettérből fogott halaké (33 faj).
- Az idei felmérés legkedvezőbb tapasztalata, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál a védett és hosszú időn át eltűntnek gondolt botos kölönte újabb példányai kerültek elő.
- Kedvező eredmény, hogy Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak a kutatók, míg a balin és a fokozottan védett német bucó fiatal egyedeinek nagyobb mennyisége arra utal, hogy az idei év kedvező volt e fajok szaporodásához.
- Váratlannak számított a paksi part közelében a pettyes busa, mivel a busa fajok jellemzően a parttól távol eső nyílt víz felsőbb, illetve vízközti rétegeiben tartózkodnak.
A kutatók a fogott halak egy részénél a halpenész jelenlétét is vizsgálták. Az előfordulási adatok alapján úgy tűnik, hogy a halpenész jellemzően ritkán jelenik meg a dunai halállományban: 27 egyedből csupán egyetlen példánynál találtak pozitív mintát.
(Forrás: MTI / Fotó: ecolres.hun-ren.hu – Szalóky Zoltán)
