Párizs, 70-es évek. Belleville-ben, az egyik bevándorlónegyedben él Rosa mama, az Auschwitzot megjárt egykori prostituált. Hatodik emeleti lakásában kurvagyerek-bömböldét, afféle bentlakásos óvodát működtet. Zsidó létére kedvence egy arab kisfiú, és ő, a bizonytalan korú Momo meséli el közös történetüket. Rosa mama rohamosan öregszik, és a betegségek sem kímélik, de szerencsére sokan segítenek, például a szegényeket ingyen gyógyító Katz doktor meg Lola asszony, aki szenegáli férfi bokszbajnokból transzveszcicává képezte át magát. Momo úgy boldogul, ahogy tud, ha kell, lop, hazudik, sőt a maga módján még skriciskedik is, de a végsőkig kitart nevelőanyja mellett.
„Rosa mama ott találta magát hét kölökkel, akik tiszta erejükből üvöltve az anyjukat követelték, és ettől ő valóságos kollektív hisztériarohamot kapott.”
Romain Gary (1914-1980) litvániai zsidó származású francia író. Írt regényt, drámát, esszét, forgatókönyvet, két filmjét ő maga rendezte. Több álnéven publikált, így kaphatott kétszer Goncourt-díjat, a másodikat az 1975-ben Émile Ajar álnéven publikált Előttem az életért. Az 1977-es francia filmváltozatban Simone Signoret alakította Rosa mamát. A film megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Az Edoardo Ponti rendezésében készült olasz változat főszereplője Sophia Loren.
