Tudtátok, hogy Szilveszter napja amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét? I. Szilveszter pápát 314-ben választották meg a keresztény egyház vezet?jének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Maga az Új Év ünnepe sem mindig január 1-re esett. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott egészen januárra, vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, és csak 1691-ben XII. Ince pápa döntésével rögzült január elsejére.
Ami azonban évek óta megfigyelhető, hogy számtalan babona övezi az óév végét és az újév elejét. Lássuk, melyek ezek:
A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhetőleg nem lesz hiba!)
Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”, ám ha nincs tehetnünk, akkor is „elszáll a hasznunk”.
Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
Éjfélkor sokhelyütt meg kellett húzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse legyen az új esztendőben. Amilyen hosszan visít a malac, olyan hosszú lesz a jó hírünk az új esztendőben.
Az év utolsó napján tilos mosni, varrni – bevarrják a tyúk fenekét – teregetni, seperni – kiseprik a szerencsét – vasalni – kilapítják a szerencsét – és más hasonlatos házi munkákat végezni.
Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.
Sokan ezen a napon tankolják tele az autójukat, hogy a következő évben mindig tele legyen a benzintank.
Jó szórakozás ma estére és az új évre minden jót kívánunk!
A Mizu Miskolc csapata
