Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatása szerint mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson. Négy évvel ezelőtt még 267 bejegyzett párt szerepelt az indulók között.
Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án összesen 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.
Tavaly 15 pártot jegyeztek be jogerősen, idén azonban egyet sem. Az OBH adatai szerint 2022 óta 43 pártot vettek nyilvántartásba a bíróságokon, míg 83-at töröltek.
Több esetben az egykori pártok maguk kezdeményezték a bíróságnál, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytassák működésüket. Ezeket formálisan nem törölték, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezheti egy párt egyesületté minősítését, ha az egymást követő két általános országgyűlési választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot, míg 2010 és 2014 között 51 új párt alakult.
Bár az 1990-es évek elején alapított pártok többsége mára megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat jelenleg is működik. A ma parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét – mai nevén Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget – 1990 februárjában jegyezték be.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közé tartozik még a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amelyek 1989-ben alakultak, valamint az 1990-ben alapított Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben létrejött Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja megszűnt, ugyanakkor a nyilvántartásban szerepel egy azonos nevű párt, amelyet 2021 nyarán alapítottak.
Az országgyűlési választáson való indulás a pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt lényeges, hanem jogi szempontból is. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési választáson nem állít jelöltet, miközben egyesületként tovább működhet.
