A klasszicista épület és a hozzá tartozó festői angolpark az utóbbi időben több népszerű filmből is ismerős lehet: itt forgatták a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm számos jelentét – amelyben a főépület mellett a kiskastély és Hollandi-ház is felbukkan – és A vörös veréb című amerikai kémthriller egyes részeit is Jennifer Lawrence és Jeremy Irons főszereplésével.
A Festetics család 1769-ben szerzett földterületeket Dégen és környékén, ahol hamarosan hozzá is kezdtek az uradalmi központ kiépítéséhez. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Festetics Antal császári és királyi kamarás döntött úgy, hogy a családhoz méltó otthont építtet. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. Pollack egy háromszintes U alakú épületet tervezett, amely 1810 és 1815 között épült fel. A Nemzeti Múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben Dégen kavicsos rámpa vezet a parkba.
Nem ez az egyetlen rendhagyó építészeti megoldás Dégen. Nem a szokásos helyen, a kastély középtengelyében, hanem a nyugati oldalrizalitban, a mintegy harminc méteren át vezető teremsor végén található a díszteremként használt ovális terem, amelynek menyezete csegelyes kupola festett párkányozott levélmintás frízt imitáló keretezéssel, középen rozettával. Ezzel átellenben van az ovális fürdőszoba, ahol a mennyezet mintái a Hild József által tervezett Kálvin téri református templom mintáit utánozzák. Ahhoz, hogy megértsük az ovális szoba jelképiségét, a homlokzaton látható napszimbólumot vagy a több helyen is feltűnő sasfigurát, tudnunk kell, hogy mi a közös Festetics Antal, Mozart, Beethoven, Liszt, Goethe, Voltaire, Balzac, Lotharingiai Ferenc, Einstein, Lincoln, Lafayette, Roosevelt, Simon de Bolivar vagy éppen Kipling gondolkodásában… A közös a 18. század elején szárnyra kapott szabadkőművesség, amely a felvilágosodás eszméit ötvözte a középkori misztika, a deizmus, az ókori, mindenekelőtt az egyiptomi kultúra és a zsidó vallás elemeivel. Tagjai arisztokraták, köznemesek, értelmiségiek és nemesi testőrök voltak. A korban divat volt szabadkőművesnek lenni. 1790-ben Kazinczy így fogalmazott Aranka Györgyhöz írt levelében: „Én nekem a szabadkőművesség olyan társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt az egyenetlenséget, amely a külső világban van”. A kor kulturális törekvéseinek legtöbb képviselője hosszabb-rövidebb ideig szabadkőműves volt – így a kastély építtetője, Festetics Antal is. A hagyomány szerint a dégi kastély szabadkőműves szertartásoknak adott otthont és itt őrizték a szabadkőművesek titkos levéltárát.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta és korszerűsíttette a kastélyt. A Festetics család 1944-ben hagyta el a dégi birtokot, az épületben hosszú ideig árvaház, majd gyermekotthon működött.
A kastély körül terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók. A Hasznos mulatságok című folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint amely „nagyságára s ritkaságára nézve felülmúlja” a kismartoni, pápai, tatai és csákvári kerteket. Komoly tervezőmunka eredményeként a parkban három vízfolyást duzzasztottak fel. A „szerpentintó” szigetén áll a mesébe illő németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor… Az emeleten volt a tüdőbeteg Festetics Andorné számára kialakított lakosztály, a földszinten pedig istálló volt, ugyanis azt tartották, hogy az istálló levegője és a frissen fejt tej jót tesz a betegnek. A szigetet dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.
Négy éves felújítási munkálatok után megszépült épületeivel és gyönyörű angolparkjával csalogat a Festetics-kastély. A homlokzati és a belső felújításon túl új kiállítást, kávézót és ajándékboltot is kapott hazánk egyik legkorábbi klasszicista műremeke.
Földszinti tárlatán a Festetics család mindennapi életét és történelmi szerepvállalását ismerhetik meg a látogatók. A botanikai szalonban ízelítő látható a korabeli természettudományos ismeretekből, bepillantás nyerhető Kossuth Lajos eredeti herbáriumszekrényének fiókjaiba, egy interaktív, négy évszakos terepasztal segítségével pedig megismerhető a kert története.
A könyvtárszobában építészeti stílusbemutató, a díszteremben grófi életkép látható, de a 20. század eleji háló- és fürdőszoba, grófnői empire szalon, „kertszoba”, valamint korhű dolgozószoba is várja a látogatókat az épületben, ahol külön fejezet foglalkozik a kastély 1945 utáni sorsával és az abban létrehozott gyermekotthon történetével.
Kiemelt szerepet kap az emeleti kiállításon a szabadkőművesség, hiszen a kastély több szálon köthető hozzá: az építtető, Festetics Antal a rend tagja volt, az alagsor titkos levéltár emlékét őrzi, az angolpark pedig az általuk használt szimbolika ékes példája. A dégi kastélyban, amely a mozgalom hazai központjaként működhetett, a látogatók interaktív és történelmileg hiteles módon ismerkedhetnek meg a szertartásokkal, eszközökkel, vagy akár bele is lapozhatnak a rend szótárába.
A kastély kizárólag helyszíni, illetve előzetes regisztráció alapján induló, vezetett csoportokban látogatható. Bővebb információ nyitvatartásról, belépődíjakról a kastély honlapján érhető el.
