A Miskolci Állatkert legifjabb lakója egy bivalyborjú, aki két héttel ezelőtt látta meg a napvilágot. A Száz év alatt századára csökkent a hazánkban házi bivalyok száma.
A házi bivalyt (Bubalus bubalis) vagy más néven vízibivalyt már évezredekkel ezelőtt házasították őseink – egykor nélkülözhetetlen igavonó és tejelő állat volt, különösen a mocsaras, nedves területeken – derül ki a Miskolci Állatkert tájékoztatójából. Bár ma már ritkábban találkozhatunk velük a gazdaságokban, a bivaly fontos része a magyar állattartási hagyományoknak.
Közlésük szerint egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 150.000 bivalyt tartottak Magyarországon, ma mindösszesen 1500 állatra tehető az országos állománya. Ennek nagy része egyes nemzeti parkjainkban, természetes legelőkön tartva él.
A bivalytej igazi különlegesség: több zsírt és fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej, és ebből készül a világhírű mozzarella is. De nem csak teje, hanem húsa és bőre is kiválóan hasznosítható – írja a látogatókat bivalynézőbe invitáló állatkert. Az apróság két hete született, már most is mindenhova követi édesanyját a kifutóban, és bár még kicsit félénk, napról napra bátrabb.
(Kép: Miskolci Állatkert)
