Előfordul, hogy a kazánban vagy a kéményben nem várt vendéggel találkozunk – figyelmeztet weboldalán a Bükki Nemzeti Park.
Soós Gábor természetvédelmi területfelügyelő azt javasolja, hogy – mielőtt jó meleget csinálnánk – több szempontból is érdemes átvizsgálni a fűtési rendszert.
A megelőzés a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás.
Figyelem! Az állatok életének kioltására alkalmas megoldások (mint például galambtüske) alkalmazása a természetvédelmi törvény értelmében jogszabályba ütközik, hiszen védett állatfajokat is elpusztíthat.
Ha az állat az égéstermék-elvezető rendszerbe szorulva észrevétlenül pusztul el, és a rendszert nem ellenőrzik a tüzelés előtt, akkor a füstgáz visszaáramolhat, ami szén-monoxid mérgezéssel jár. Emellett a jelenség persze tűzveszélyes is.
A beszorult, élő állatok és sajnos a tetemek eltávolítása igen költséges lehet. Nem eltávolításuk viszont akár végzetes is, ezért javasolják minden fűtési szezon kezdetén elvégezni a kazánok és kémények ellenőrzését.
Léteznek különböző berendezések, amelyek az állatok kéménybe jutásának megakadályozásában is segítenek.
Ilyen például egy egyszerű kéménysapka, szikrafogó vagy huzatfokozó felszerelése, illetve azoknak a hézagoknak a megszüntetése, ahol például a denevérek is beférhetnek.
„A képen látható kis kuvik egészen a kémény aljáig tornázta magát és csak a kazán takarítása során került elő. Meglehetősen kormosan, rossz állapotban, a füstelvezető csöveken üldögélve várta jobb sorsát, ami sajnos a végén, a mentés és ellátás ellenére sem jött el számára, ugyanis rövid időn belül elpusztult” – írja a természetvédelmi felügyelő.
A probléma tehát súlyos, mert egy ilyen mutatványt sajnos nem mindig élnek túl a bajbajutott állatok, nem beszélve a belélegzett korom hatásairól, a szomjan halásról és persze a tűzhalálról.
A kuvikok mellett a kéményekben előfordulhatnak vörös mókusok, pelék, denevérek és méhek, darazsak is, sőt vannak madárfajok, amik előszeretettel költenek bennük, mint például a házi rozsdafarkú vagy a csóka.
A Bükki Nemzeti park munkatársai mindenkit arra kérnek, hogy a kéménybe szorult élőlények – és saját magunk – védelme érdekében mindenképpen szakembert, így például a területileg illetékes természetvédelmi őrt vagy civil madár- és állatmentő szervezetet értesítsük, akik az állatok épségét is figyelembe véve gondoskodnak azok kiszabadításáról, ellátásáról és elszállításáról.
Mellettük természetesen jöhet a kéményseprő is, hiszen szerencsét hoz, ami egy ilyen mentési folyamatnál nem árt.
/Fotók: bnpi.hu/Soós Gábor, gobertpartners.com, ezermester.hu, kemeny-kandallo.hu, ventilatorom.hu/