A Miskolci Törvényszék ítéletet hirdetett abban a büntetőügyben, melyben egy férfi ügyvédje segítségével egy korábbi terhelő vallomás módosításáért milliókat kért.
A vádirat lényege: volt az elsőrendű vádlott, aki egy ügyben terhelő vallomást tett ismerősére. A másodrendű vádlott úgy mutatkozott be az ismerős személy ügyvédjének, mintha maga az elsőrendű védője lenne. Egyébként annyi igaz, hogy valóban ügyvéd volt, de nem hatalmazta meg a vádlott. A nem valódi védő személyes találkozót kért az igazitól, hogy az eljárásról beszéljenek.
A két férfi pár nappal később egy miskolci parkolóban találkozott, ahol a magát meghatalmazott védőnek mondó ügyvéd azt kérte kollégájától, hogy sétáljanak az utcán, de a telefonját hagyja a kocsijában. Ezután továbbította védence azon ajánlatát, miszerint a bírósági eljárás során hajlandó a korábbi vallomásait ismerőse érdekének megfelelően módosítani, amennyiben ezért cserébe százmillió forintot kap. A védő az ajánlatot továbbította, az ismerős azt „látszólag” elfogadta, ugyanakkor emiatt azonnal feljelentést tett.
A másodrendű vádlott és az ismerős később személyesen is találkoztak, ahol abban állapodtak meg, hogy a férfi előlegként harmincmillió forintot kap vallomása módosításáért. Megegyezésük alapján a férfi 2022 októberében első részletként át is vette az összeget egy budapesti bevásárlóközpontban, majd azzal váltak el, hogy a továbbiakat az ügyvédjeik egyeztetik.
A bíróság – hivatkozva egy Fővárosi Ítélőtáblai határozatra – kifejtette, hogy a terhelteket megilleti a védekezési szabadság teljességének joga, melynek keretén belül kihallgatásuk során akár valótlant is állíthatnak, melyhez nem fűzhető büntetőjogi felelősség, ezért a terhelteket bűncselekmény hiányában a vesztegetés elfogadása bírósági eljárásban bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezést jelentett be bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt.
