"1848-ban, amikor el akarták venni a nemzet frissen kivívott szabadságát, akkor talpra állt a magyar" – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott miskolci ünnepségén.
Gulyás Gergely szerint, március tizenötödike "egy, az azonnali sikerrel együtt járó forradalom volt". Néhány hónapig úgy tűnt, hogy lesz béke, szabadság és egyetértés, hiszen – mint mondta – többek között felállt az első felelős kormány megválasztották az új Országgyűlést és az április törvények feleltek a márciusi követelésekre.
Amikor azonban "a hazát megtámadták és harcolni kellett a szabadságért, akkor Magyarország a sarkára állt"
– hangsúlyozta.
A miniszter közölte: a magyar szabadságharcok története megmutatta, hogy a nehéz helyzetekben a magyar nemzet és Magyarország "nagyon tud küzdeni".
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a magyar nemzeti ünnepek és megemlékezések kijelölik, "kik azok az előttünk járók, akiktől tanulnunk érdemes az életet". Ők olyan emberek, akik naggyá tették Magyarországot, elhozták a szabadságot és a nemzeti függetlenséget. A megemlékezés az 1848-as eseményekről "a haza és a szabadság szeretetének kifejezése".
.jpg)
Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében arról beszélt,
a magyarok azért hordanak kokárdát a mellükön március 15-én, mert voltak bátrak, akik "a nemzetért és a szabad jövőért folytatott" harcban életüket adták; a hősök előtt tisztelgünk.
Úgy fogalmazott, "a szabadságharc a kegyetlen út, amely végül a magyar szabadság ígéretéhez vezetett".
Az ünnepségen átadták az ez évi Lévay József-díjat Kis Józsefnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár igazgatójának. Az elismerést olyan, a vármegyéhez kötődő személyiségeknek ítélik oda, akik magas színvonalú tevékenységet végeztek a közösség érdekében a közigazgatás, a közélet, a hatóságok munkája, működése vagy a közszolgálat. (Kép és szöveg: mti)
.jpg)
