A vasárnap reggeli adatok szerint 572 települési nemzetiségi választás marad el június 9-én.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleménye szerint öt évvel ezelőtt a főváros XI. kerülete volt az egyetlen település az országban, ahol valamennyi nemzetiség – a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – megválaszthatta települési szintű önkormányzatának tagjait. Idén nincs olyan magyarországi település, ahol mind a 13 nemzetiség tarthat települési szintű választást június 9-én.
A törvény szerint azokon a településeken lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25 volt. Azokon a településeken is ki kell tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma eléri a 20-at, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén – olvasható az NVI internetes tájékoztató oldalán.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezek alapján március 12-én 2722 települési nemzetiségi választást írt ki, de a jelenlegi adatok szerint csak 2150 tartható meg. A választást ugyanis hiába tűzte ki az NVB, nem lehet megtartani, ha nem indul legalább annyi jelölt, ahány tagból állna a nemzetiségi önkormányzat, illetve ha egyetlen választópolgár sem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben.
A települési nemzetiségi választásokon 13 075 jelölt indul, a legtöbb egy nemzetiséghez tartozó jelölt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kázsmárkon, ahol 29 roma jelölt verseng egymással az öt képviselői helyért.
