A jövő Európájában a zivatarok száma nőni fog, a jégesők viszont ritkábbá válnak – derül ki egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent nemzetközi kutatásból. A tanulmány szerint a melegedő légkör átalakítja a felhők belső folyamatait: a jégképződési szint magasabbra kerül, így a jégdaraboknak több idejük lesz elolvadni, mire a felszínre érnek.
Mindez kevesebb jégesőt jelenthet, de amikor mégis lesújtanak, a jégszemek jóval nagyobbak lehetnek a mostaninál.
A légkör melegedése nemcsak a jégesőkre, hanem a zivatarok gyakoriságára is hat. A kutatók szerint a konvektív, vagyis feláramlásokból táplálkozó zivatarok mennyisége egyértelműen nőni fog a század végére. Az eddigi júniusi jégeső-csúcs helyét kettős, májusi és szeptemberi maximum veheti át. A kutatás arra is figyelmeztet, hogy a jövőben gyakoribbá válhatnak a ma még trópusi jellegű, „meleg típusú” zivatarok – főként a Földközi- és Adriai-tenger térségében, de részben Magyarországon is. Ezek akár hatalmas jégdarabokat is létrehozhatnak.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita a magyar adatok alapján hasonló tendenciát látnak: hazánkban a zivataros napok száma nőni fog, így több heves esőzésre, erősebb szélre és villámtevékenységre kell számítani. Bár a jégesők ritkulhatnak, a ritkább, de intenzívebb események nagyobb károkat okozhatnak.
A kutatás különlegessége, hogy nagy felbontású, ún. konvekciót megengedő klímamodelleket használt, amelyek pontosabban képesek leírni a viharok és jégképződés folyamatait, mint a korábbi modellek. A tudósok szerint azonban további regionális vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy pontosabban lássuk: milyen viharra készüljünk a jövő égboltja alatt.
Forrás: Másfélfok
Illusztráció: Pixabay
