A Kazincbarcikai Járásbíróság a vádlottakkal szemben lopás minősített esete és pénzmosás bűntette miatt indított büntetőeljárást.
Az elsőrendű vádlott, aki a pár férfi tagja, információt kapott, hogy egy ismerőse kazincbarcikai lakásában nagyobb pénzösszeget tart. Elkérte tőle a társasház lépcsőházi bejáratának kulcsát, mert tudta, hogy a kulcscsomón a lakás bejárati ajtajának kulcsa is rajta van. Azokat lemásolta, majd az eredeti kulcscsomót visszaadta.
Néhány nappal később a férfi elváltoztatott hangon felhívta ismerősét és magát postai alkalmazottnak kiadva elcsalta otthonról ismerősét egy küldemény átvételének ürügyén.
Ezt követően kihasználta, hogy a lakás üres, így a a másolt kulcsok segítségével bejutva egy lezárt pénzkazettát tulajdonított el a benne lévő 17 ezer euróval és 700 ezer forinttal. A másodrendű vádlottal, aki a férfi élettársa, közösen élték fel a megszerzett összeget.
A bíróság a férfi vádlottat jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében és nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében, míg a női vádlottat jelentős értéket meg nem haladó értékre elkövetett pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek.
Az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, míg a másodrendű terhelttel szemben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, valamint őt előzetes mentesítésben részesítette.
A bíróság továbbá kötelezte mindkettejüket az okozott kár megtérítésére. Enyhítő körülményként értékelte a vádlottak vonatkozásában beismerő vallomásukat, míg súlyosító körülményként esett latba az ilyen és hasonló cselekmények elszaporodottsága.
Az ítélet nem jogerős.
