A magyar űrhajós új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során.
Kapu Tibor által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor.
A HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján.
Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat.
"Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni"
– idézték Kornyik Miklóst, a projekt vezetőjét, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársát.
(Kép és szöveg: mti)
