A Stein Anna-díjat ünnepélyes keretek között nyújtotta át az elismerés alapítója a festőművésznek a párizsi Liszt Intézetben.
A festő- és szobrászművészként is ismert Stein Anna 1956 óta él Franciaországban, művészeti tanulmányait a párizsi Képzőművészeti Főiskolán végezte. Alkotásait bemutatták Franciaországban és Magyarországon, valamint a világ számos pontján. 1979-ben a párizsi szenátus felkérésére megszervezte a magyar kortárs művészeknek szentelt Párizs-Budapest című kiállítást.
Idén létrehozott alapítványa keretében Stein Anna egy, a nevét viselő díjat is alapított, amelyet ezentúl két évente adnak át. A 2000 euróval járó elismeréssel az alapító a magyar művészek alkotótevékenységét szeretné támogatni. A pályamunkák közül szakmai zsűri választotta ki az idei díjazottat, Horváth János festőművészt.
„Nincs különösebb filozófiám a művészetről. Egyedüli fontos dolognak azt tartom, hogy jó tudjon maradni az ember, legyen az festő, tanár, villanyszerelő vagy vasúti dolgozó. [.] Számomra a vasút a kenyéradó, a festés a szerelem, a közösség építése és szolgálata misszió, a család és a haza pedig szent. Nem sikeres, hanem értékes ember szeretnék lenni. [.] Én a pillanatnak élek. Minek tervezzek, mikor tudom, Istennek célja van velem, s nekem az a dolgom, hogy beteljesítsem. Megértéssel az emberek, alázattal a művészet iránt – ez az életcélom” – idézte a díjazottat közleményében a Liszt Intézet.
Horváth János festőművész 1963-ban született, hét testvérével mélyszegénységben nőtt fel. 2007-ben szerzett diplomát a Wesley János Lelkészképző Főiskolán Budapesten. Noha 19 éves korától villanyszerelőként dolgozik a Magyar Államvasutaknál, életében meghatározó szerepet játszik a képzőművészet.
Törekvése, hogy a művészi kifejezésmódon keresztül segítsen a fiataloknak megérteni a világot. Műveit hazai és nemzetközi kiállításokon mutatták be. 2004-ben jelent meg Mikor megyek hazafelé című önéletrajzi kötete, amelyben szavakkal is tükrözi a sok nyomorúsággal járó életformát és a gyermekkor szépségeit.
/Fotó: vasutasmagazin.hu/