Magyarország legrégebbi folyamatos filmtörténeti programsorozata, a CineClassics idén is kimagaslóan izgalmas programmal jelentkezik. A miskolci születésű, Oscar-díjas alkotóról, egyben a CineFest legnagyobb vetítőtermének névadójáról, Emeric Pressburgerről többek között az ugyancsak Oscar-díjas unokája, Kevin Macdonald jelenlétében konferenciával és három jelentős filmjének vetítésével emlékezik meg a program. Vetítésre kerül az életműdíjas Gáspár Sándor két fontos alakítása és a lengyel filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa, az idén hatvanéves A fáraó gyönyörűen felújított kópiáról.
Mint az idei válogatásról Muszatics Péter, a CineClassics megálmodója elmondta: „tizenhat éve mutatunk be válogatott klasszikusokat, élvezzük a kristálytiszta, felújított képeket. A miskolci születésű Pressburger Imre Michael Powell-lel forgatott színes Technicolor-filmjei nagyvásznon az igaziak. Itt az alkalom, most hármat is láthat a közönség. És aki látta Nolan Odüsszeiáját, ne hagyja ki A fáraót, ugyanolyan lenyűgöző”.
A CineClassics 2026-os programja Emeric Pressburger rendező és állandó alkotótársa, Michael Powell munkássága előtt tiszteleg az alkotópáros munkamódszerét és közép-európai gyökereit elemző konferenciával, és három gyönyörűen restaurált film vetítésével. Pressburger és Powell párosát olyan rendezőóriások tekintik példaképnek, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Sally Potter, Terry Gilliam. Sőt, Martin Scorsese A vörös cipellők című filmjüket minden idők egyik legjobbjának tartja. A világhírű kortárs rendezők hódolata a káprázatos képi világnak, a színes nyersanyag eredeti használatának, a feszes párbeszédeknek, a páratlan színészi alakításoknak szól. Az író-rendező-producer Pressburger-Powell páros felülmúlhatatlan eleganciával, brit magabiztossággal és osztrák-magyar életbölcsességgel készítette jobbnál jobb filmjeit. Nemcsak A vörös cipellők vált a filmtörténet megkerülhetetlen részévé, hanem a Blimp ezredes élete és halála (1943), a Canterbury mese (1944), a Fekete nárcisz (1947) és más remekek is. E konferencia pedig aktuálisabb aligha lehetne: Miskolcon éppen zajlik Pressburger szülőházának felújítása és nyitott kulturális központtá alakítása.
A Miskolctól Londonig: Konferencia Emeric Pressburger és Michael Powell művészetéről programja szeptember 10-én, csütörtökön a Béke teremben:
15.00 A mesélés módja és az életbölcsesség: a Powell-Pressburger-filmek közép-európai gyökerei. Tervezett résztvevők: Báron György, Charles Drazin, Gazdag Gergő, Kolozsi László, Muszatics Péter, Ráduly György.
16.00 „Written, Produced and Directed by”: az alkotói módszer és az örökség. Emeric Pressburger unokája, az Oscar-díjas rendező, Kevin Macdonald és Charles Drazin filmtörténész beszélgetése.
A fenti programok magyar és angol nyelven, szinkrontolmácsolással zajlanak, nyilvánosak és ingyenesen látogathatók.
Közvetlenül a beszélgetés után, ugyanebben a teremben 17.00-tól látható a rendezőpáros egyik legismertebb filmje, a Fekete nárcisz (1947) Deborah Kerr és Sabu főszereplésével. A film hősei apácák a Himalájában, akik egy bordélyházból akarják kialakítani a rendházukat. Erős alaphelyzet, lélegzetelállító Technicolor szín- és díszletorgia – nem véletlen, hogy Jack Cardiff operatőr és Alfred Junge díszlettervező Oscar-díjat kaptak munkájukért. A mélyben pedig ott van az erotika, az apácák fantáziái, a világ és Isten vívódása. Mélyen angol film a test és a hit hatalmáról, és a régi Indiáról.
21.15-kor a Béke teremben a Canterbury mese (1944) kezdődik. A cím Geoffrey Chaucertől való, de a téma csak lazán kapcsolódik a legendás középkori Canterbury mesékhez. A brit kisrealizmus keveredik Erwin Hillier kamerája előtt a német expresszionizmus formai elemeivel, a múlt a jövővel, a kegyetlenség a banalitással. Háborúban született, modern és időtlen film a bűnről, a megváltás lehetőségéről, Amerika és Anglia közös gyökereiről, az örökség őrzéséről és megvédésének módjairól.
Szeptember 11-én, pénteken 17.00-kor látható a Béke teremben a Blimp ezredes élete és halála (1943). Blimp ezredes karakterét egy új-zélandi karikaturista, David Low alkotta meg – magyar-angol alkotópárosunk azonban sokdimenziós alakká rajzolta. Káprázatos Technicolorban, a régi Berlin és London megidézésével. Ami propagandafilmnek indult, az angol-német kapcsolatok egyik legmélyebb és legösszetettebb ábrázolása lett.
Tavaly hatalmas sikert aratott az Ennio Morricone műveit megidéző koncert a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. Idén a zenekar Werner Gábor vezényletével szeptember 10-én, csütörtökön és 13-án, vasárnap 18.00 órakor a Művészetek Háza Pressburger termében John Williams legnagyobb sikereit adja elő. Williams karrierje során rekordmennyiségű, ötvennégy(!) Oscar-jelölést gyűjtött és ebből ötöt díjra váltott, emellett huszonhét Grammy-, három Emmy- és négy Golden Globe-díj tulajdonosa. Legzseniálisabb, korszakalkotó remekművei közé tartozik A cápa (1975), a Csillagok háborúja (1977) és folytatásai, a Harmadik típusú találkozások (1977), a Superman (1978), az E.T. – A földönkívüli (1982), az Indiana Jones-filmek, a Schindler listája (1993), a Jurassic Park (1993) és a Harry Potter-sorozat zenéje. Pályájának csúcspontját a Steven Spielberggel és George Lucasszal való évtizedes együttműködései jelentik. Williams egyedülálló zsenialitásával újjáélesztette a késő romantikus, nagyzenekari hollywoodi filmzenét, hosszú időre meghatározva a mozi hangzásvilágát. A legendás John Williams koncerthez kapcsolódva szeptember 10-én, 17 órától a Grabovszky udvarban Werner Gábor karmester, Muszatics Péter filmtörténész és Kolozsi László írókritikus beszélgetnek a zeneszerző munkásságáról és jelentőségéről.
A fesztivál idei Életműdíjasa, Gáspár Sándor tiszteletére két emlékezetes filmje is vetítésre kerül a CineClassics program részeként.
A színész látható Tímár Péter – a fesztivál tavalyi Életműdíjasa – egyik legjobb és legnépszerűbb filmjében, az 1990-ben készült Csapd le, csacsi!-ban. A facsart-csavart képsorok, a szállóigévé vált, zseniális szövegek minden politikai elemzésnél többet mondanak egy korszakról, a rendszerváltás minden kínjáról, abszurditásáról és ellentmondásáról. Gáspár Sándor mellett Pap Vera és Koltai Róbert remekel a szeptember 11-én, pénteken 20-kor a Béke teremben látható filmben.
Az Üvegtigris-trilógia első, idén éppen 25. évfordulóját ünneplő részének szereplői a „magyar valóság” parodisztikus, elnagyolt karakterei. Rájuk ismerünk, viccesek és szerethetők. Talán ez a titkuk. Ilyen Zsíros Ferenc, azaz Róka is, Gáspár Sándor egyik legnépszerűbb karaktere. A filmen egy egész generáció nőtt fel és fújja szállóigévé vált mondatait – például azt, hogy „Ízirájder, öcsém!”. Most azok is mozivásznon láthatják szeptember 12-én, szombaton 16.30-kor a Béke teremben azok, akiknek erre korábban nem volt lehetősége – vagy éppen csak nosztalgiáznának egy jót.
Az 1926-ban született és 2015-ben elhunyt Tadeusz Konwicki a huszadik századi lengyel kultúra egyik legmeghatározóbb, legsúlyosabb alakja volt. Idén lenne százéves, de valószínűleg most is csak legyintene a felhajtásra, és beülne a kávézójába. Nem csinált nagy ügyet abból, hogy a cenzúrát megkerülve megírta a Kis apokalipszist, a létező szocializmus legkeményebb bírálatát (1979), vagy hogy néhány rendezésével és forgatókönyvével finoman újradefiniálta a lengyel filmművészetet. Első rendezése az új hullám nagyon korai, eredeti darabja, A nyár utolsó napja 1958-ban a velencei Nemzetközi Dokumentum- és Rövidfilmfesztiválon Nagydíjat nyert, a máig friss Salto (1965) a mítoszok kegyetlen paródiája (emlékezzünk a táncjelenetre), de ő írta a legendás Máter Johanna (1961) és a nem kevésbé híres A fáraó (1966) forgatókönyvét is Jerzy Kawalerowicz számára, és regényéből készült Wajda remeke, Szerelmi krónika (1986). Kellemetlenül pontosan látta a diktatúra abszurditását és az egyén gyarlóságát. Nem akart nemzeti próféta lenni, csupán zseniálisan asszisztált a kollektív túléléshez.
A fáraó vetítésével a CineClassics rá emlékezik. Az idén hatvanéves film gyönyörű, felújított kópián látható a Lengyel Intézet támogatásával szeptember 9-én, szerdán 19.00-kor a Béke teremben. A film az 1960-as évek Odüsszeiája. Színes, szélesvásznú szuperprodukció, ami veszi a bátorságot, hogy megidézze az ókori Egyiptomot. Bolesław Prus regénye alapján ugyanakkor időtlen mese született politikáról, becsvágyról, hatalomról – és ez a sűrítés nagyrészt a forgatókönyvírónak, Tadeusz Konwickinak köszönhető. Hatott Martin Scorsesére, Coppolára, de George Lucasra és a Csillagok háborújára is. A filmet 1967-ben Oscar-díjra jelölték, és rendre felbukkan a világ legjobb filmjeinek listáin.
A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. Az elővételes jegyvásárlás már elindult a https://jegy.cinefest.hu oldalon.
(Fotókredit: CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)
