A Herman Ottó Múzeum régészei az ősz folyamán a középső neolitikumhoz, a rézkorhoz és a bronzkorhoz tartozó településnyomokat azonosítottak. Ráadásul egy több mint száz síros 11. századi, Árpád-kori temetőre és számos őskori temetkezésre bukkantak a bánya területén.

A régészek három hónapig végeztek megelőző feltárásokat a bánya bővítése miatt, nagyjából két hektáron. Ezek közül kiemelkedik egy karámként azonosítható árokrendszer és egy kétszáz méter átmérőjű körárok, ami ritkaságnak számít a megyében.

Több temetkezés és sírcsoport is előkerült ezekből az időszakokból. Mind a rézkori sírok, mind a bronzkoriak kisebb csoportokban helyezkednek el a lelőhely különböző részein. Leginkább edénymellékletekkel és szerény réz, illetve bronzékszerekkel temették el a halottakat. A római császárkor időszakából egy magányos szarmata férfi sír került elő, vas ruhakapcsolótűvel és bronz övszerelékkel.

A terület közepén, egy nagyobb részen, 11. századi temetőt tártak fel, több mint száz sírral. Az eltemetettek nagy része nő, illetve gyermek. Több sírban a korszakra jellemző bronz, S végű hajkarikákat fedeztek fel és néhányban további ékszereket. Feltételezhetően egy nagyobb Árpád-kori település lakói voltak, de ennek pontos helyét még nem sikerült meghatározni.

A Herman Ottó Múzeum munkatársai már nem egyszer találtak szenzációs leleteket a bánya területén: 2007-ben hétmillió éves mocsárciprusokat, 2020-ban pedig hatezer éves arany ékszereket tártak fel a szakemberek.

/Fotók: Herman Ottó Múzeum/