A Bristoli Egyetem csillagászai különleges exobolygót fedeztek fel a Földtől 544 fényévre, amely a TOI–1853 narancssárga törpecsillag körül kering, ezért a TOI–1853b jelölést kapta. Az új égitest különlegessége, hogy az acélnál is sűrűbb.
Kifejtették, a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) műholdja azonosította a planétát, ami azért is keltette fel a csillagászok figyelmét, mert sokkal nagyobb arányban tartalmaz kőzetet, mint amire egy Neptunusz méretű égitest esetében számítani lehetne.
Hozzátették, a tömege kétszer nagyobb a hasonló nagyságú planétáknál, rendkívül sűrű exobolygóval van dolgunk. Jingyao Dou, a tanulmány társszerzője szerint az ilyen égitestek esetében azt várnák, hogy akkora lesz, mint a Jupiter, sűrűsége pedig alacsonyabb a vízénél is.
Ám ebben az esetben nem ezt történt, ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy több planetáris ütközést is el kellett szenvednie. A csapat azt feltételezi, hogy a bolygó kezdetben vízben gazdag világ volt, ám az ütközések hatására a jelenleginél világosabb légköre, valamint a víz is eltűnt a felszínéről.
A portál megjegyezte, a Nature-ben publikált tanulmány azért is fontos, mert képet adhat arról, hogyan keletkeznek a Neptunusz méretű bolygók a világegyetemben – így a Naprendszerben is. A jövőben tovább vizsgálják majd a kutatók a TOI-1853b-t, hogy kiderítsék, milyen összetételű a maradék légköre.
