A világban erkölcsi és gazdasági válság uralkodik. Az emberek életfeltételei bizonytalanok, félelem tanyázik a szívekben. Ebben a borongós társadalmi közegben kiemelt fontossággal bírnak azok az erős hitű emberek, akik a béke fontosságát hirdetik tettekkel és életvitelükkel.
Az Egyetemes Béke Szövetsége Vallásközi és Nemzetközi Egyesület békenagykövetei is ilyen személyek. Ők aktívan támogatják az egyetemes erkölcsi értékeket, a vallások együttműködését és az összefogást a társadalmunkat megosztó korlátok és akadályok legyőzéséért. A miskolci születésű Szurasenkó Dániel immár második éve viseli méltón a “béke nagykövete” jelzőt, amit nemcsak zenei rekordjai és sikerei, hanem példás közösségi élete és karitatív tevékenysége révén érdemelt ki.
Barátságunk kezdete is egy vallások közti zenei eseményhez köthető, ahol a zene – mint közös nyelv segítségével hirdette a békés együttélés fontosságát. Azóta számtalan közös projektben vettünk részt és Dániel rendkívül aktív közösségi beállítottsága nyomán magam is számtalan új barátságot köthettem, hiszen ezekben az emberekben egy dolog bizonyosan közös: a békére és az egymás mellett élés harmóniájára való aktív törekvés. Ezen közös törekvésünk legutóbbi megállója az albertirsai karitatív helyszín, az “összefogás háza” megalapítása és a térség rászorulóinak javára történő működtetése.
Miskolcról indulva, nem csak Albertirsán, de számtalan pontján a világnak vagy aktív segítője, szervezője a karitatív kezdeményezéseknek. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy fárasztó utazásaid alatt mivel töltöd fel a lelked, mi adja a többlet erőt önként vállalt munkáidhoz?
Emlékszel még, mi volt az az állomás ahol kialakult a közösségi szemléleted, a tenni akarásod igénye?
Pár évvel ezelőtt tanulmányoztam egy zsidó szent iratot, melyben a cedáká, az adományozás micvája (parancsolata) volt részletesen leírva. Azt olvastam, hogy a cedáká a cedek szóból származik, aminek jelentése igazságos. Tehát valójában a közösségi segítség, a tenni akarás azon alapul, hogy ha mi valamiből többet kaptunk az Örökkévalótól, mint más (szabadidő, energia, tehetség bármilyen területen, pénz, bármi), akkor azt kötelesek vagyunk továbbadni, és így lesz igazságos az a rendszer, melyet megalkotott Isten.
A kultúrák és vallások közötti együttműködés megerősítése melletti kiállásod volt az, ami felkeltette két éve az Egyetemes Béke Szövetségének figyelmét? Egyáltalán hogy történik a kiválasztás? Te hogy élted meg?
Kedves Barátom, Krebsz Tibor hívott fel engem 2018. augusztusában, hogy úgy látták az elbírálók, hogy szeretnének ezzel kitüntetni, elfogadom-e. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, igazából a telefonhívás után azon gondolkoztam, hogy vajon érdemes vagyok-e én erre a címre. Már akkor is fontosnak találtam a vallásközi programokat (mely az EBSZ egyik fő iránya), de azóta még fontosabbak számomra, hogy valódi párbeszédet segítsek elő vallási vezetők között.
Zenei pályafutásod során rengeteg különböző kultúra hatott rád és mint egy igazi brémai muzsikus, hazánk kultúrája mellett megismerted a világ sokszínűségét is. Melyik nép, nemzet volt rád a legnagyobb hatással? Kiktől tanultál a legtöbbet?
Nyilván a zsidó nép, hisz én is izraelita vagyok származásom szerint. A könyv népe – szokták mondani a zsidókra egy nagyon találó kifejezés. Sokat merítek abból, hogy bölcseink, a nagy rabbik milyen hatalmas tudással rendelkeztek, mérhetetlen kitartással, akaraterővel tanultak, tanultak és tanultak.
A zene és az egyetemes béke viszonya remek alapot biztosít a világ forrongó pontjain is. Békehirdető világjárásod mely pontjait emelnéd ki, ahol a zene közös nyelve mellett az adományosztás is nagyon fontos volt?
Kettőt tudnék kiemelni igazán. Dél-Korea és Albánia. Dél-Koreában rendezték a szervezet idei Word Summit-ját (Világcsúcs), ahol hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem. Egy zseniális, minden pillanatában mértani pontossággal megszervezett rendezvénysorozat volt, kb. 5000 meghívott VIP vendéggel és összesen 30 ezer résztvevővel. Rengeteget tanultam, de a legfőbb üzenet az volt számomra, hogy legyünk muszlimok, keresztények, zsidók, fekete vagy fehér bőrűek, de ha megértjük egymást, és megtanuljuk megérteni a másik világnézetét, megismerjük a másik kultúráját, akkor és csak akkor élhetünk békében.
2019 év végén jártunk Albániában, ahol a Tiranai Magyar Nagykövetséggel együttműködve szállítottunk közel 1 tonna adományt a földrengés okán megkárosult családok számára a Dürreshez közeli konténervárosba. Megrendítő volt számomra a karácsonyfa, mely állt a tábor közepén, ugyanis az egész táborban 1, azaz egy keresztény család lakott, a többiek muszlimok voltak. Ez a fa többet ért bármilyen szónál, az üzenete nagyon erős és fontos számomra.
Milyen céljaid vannak az Egyetemes Béke Nagyköveteként a közeljövőben?
A kialakult járványügyi helyzet sok mindenben korlátoz minket, azonban szeretném megrendezni a 2. Béke Konferenciát online, valamint vallásközi párbeszédeket szervezni, illetve „Ismerje meg a világ vallásait” címmel egy online beszélgető műsort indítok, mely során a legkülönbözőbb vallási közösségeket fogom bemutatni.
Köszönöm a beszélgetést és bízom benne, hogy minden terved valóra tudod váltani.
