A csimpánzokról ismert, hogy foglalkoznak a halottaikkal, halott társaik testét felkeresik, és még gyászra hasonlító magatartást is tanúsítanak. Egy japán kutatócsoport vizsgálta meg annak a lehetőségét, hogy vajon a fajtársaik koponyáját, vagyis a csimpánzkoponyát felismerik-e.
A csimpánzok megfigyeléséből ismert, hogy az anyák akár heteken át is képesek cipelni elpusztult kölykeiket, s vadon élő csimpánzok megfigyelései alapján tudjuk azt is, hogy amikor saját fajtársuk csontmaradványaival találkoznak az erdőben, megállnak, s megvizsgálják azt, főként, ha azokon még van némi maradék szőr is. Vajon felismerik egyáltalában, hogy saját fajtársaikról van szó?
A kutatók 4 különböző fajhoz (csimpánz, macska, kutya, patkány) tartozó arcok, koponyák, illetve koponyára hasonlító kövek képeit mutatták be a majmoknak, összesen 7 állatot teszteltek le. Azt mérték meg, hogy az egyes képeket mennyi időn át figyelték az egyes csimpánzok, ehhez egy szemmozgást figyelő kamerát használtak, figyelve, mit néz az állat. A képeket egy LCD kijelzőn mutatták meg nekik, különböző szögekből az egyes képeket, minden állat 45 képet látott. A végén elemezték azt, hogy az egyes képekre mennyi időn át figyeltek a majmok.
A leghosszabb időt a csimpánz arckép megfigyelésével töltötték, majd eztán a csimpánzkoponya következett, ezek közt is az, amelyet szemből láthattak, ezzel több mint kétszer annyi időt töltöttek, mint bármely másik állatéval. A szemmozgásuk alapján a csimpánzkoponyákon a fogakra figyeltek legtöbbször a majmok. A kőformák esetében nem volt nagy különbség az egyes fajok közt. Kisebb volt a különbség, ha féloldalasan láttak rá az arcokra és koponyákra, illetve szinte eltűnt a különbség, ha teljesen profilból nézték azokat.
A kutatók szerint a csimpánzok a csimpánzkoponyákra pont úgy tekintenek, mint az arcokra, és ezt feltehetően a koponya arcot idéző jellegzetes vonásai alapján, az agy arcfelismerő mechanizmusa támogatja. A csimpánz arcfelismerése az emberével azonos idegi régiókhoz kötődik (ellentétben például a makákókkal), és a kutatók szerint ez a koponyára vonatkozóan ugyanannak köszönhető, amit az embernél az, hogy az arcra hasonlító tárgyakat arcként érzékeljük (pareidolia). Az persze nem véletlen, hogy a koponya és az arc hasonlóak, hisz az arc fő jellegét a koponya határozza meg! A fogak kiemelt szerepét a majmok közti kommunikációban, illetve az élettevékenységeikben elfoglalt fontos helye indokolhatja a szakemberek szerint. Mi játszódhat le egy csimpánz agyában, amikor egy fajtárs koponyáját látja? A kutatók úgy vélik, arra gondolhat, hogy ez valami fura dolog, de mégis ismerős valahonnan, vagyis nem tudja, hogy egy másik csimpánz koponyáját látja, de úgy érzi, mintha egy csimpánzarcot látna.
