A vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel I. László király földi maradványaihoz tartozik a mezőkövesdi plébánián előkerült lábszárcsonttöredék; az ereklyéről az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában rendeztek kerekasztal-beszélgetést.
A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu mottójú kerekasztal-beszélgetésen ismertették. A meghívott szakértők megvitatták az ismert Szent László-ereklyékhez kapcsolódó történeti kérdéseket, a király szentté avatásától sírjának feldúlásán át a csontmaradványok kalandos sorsáig.
A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársa tartott előadást. Elmondta: a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma.
Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése.
A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve.
Az eredmények szerint a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvére.
A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián történt átadás-átvételt követően találták meg egy fémdobozban, Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült. A plébánia a mezőkövesdi polgármesteri hivatallal közösen úgy döntött, hogy természettudományos módszerek segítségével is érdemes megvizsgálni a lábszárcsonttöredéket.
Az antropológiai vizsgálat alapján a csontmaradvány egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.
A feltárt történeti előzmények és a természettudományos eredmények figyelembevételével nagy valószínűséggel kijelenthető tehát, hogy a Mezőkövesdről előkerült lábszárcsont a Váradon 1095-ben eltemetett Szent László király földi maradványaihoz tartozik.
A mezőkövesdi csontmaradvány történetét egy fikciós dokumentumfilmben tervezik majd bemutatni. A forgatásokon pedig majd felkeresik azokat a városokat, gyűjteményeket és templomokat, ahol Szent László ereklyéit őrzik.
(Fotó: MTI)






