Kezdőlap LIFE MAGAZIN Női Napozó

Hungarikum lett a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra

Szomolya, 2014. május 1. Kaptárkõ a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén Szomolya közelében 2014. május 1-jén. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély, feltehetõen szakrális célokra használt fülkéket a riolittufa sziklákba faragták, nagy valószínûséggel az V. századtól a XV. századig terjedõ idõszakban. A természetvédelmi területen található hazánk legtöbb fülkével rendelkezõ kaptárkõ csoportja. MTI Fotó: Komka Péter

A Hungarikum Bizottság 2016.06.17-i ülésén újabb négy tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét, köztük a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta, hogy a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt kapta meg a Hungarikum címet.

Kultúrtáj, Bükkalja (Fotó: Baráz Csaba)

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület javaslatát előbb az Ágazati Értéktárba, majd a Magyar Értéktárba és végül a Hungarikumok Gyűjteményébe is elfogadták.

A Bükkalja kistájcsoport kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk sajátos, unikális tájegységei közé tartozik. A területen fellelhető morfológiai képződmények, geológiai képződmények és a sajátos tájkarakterre épülő egységes természeti – tájgazdálkodási és kultúrtörténeti rendszer kiemelkedő példát mutat a Hungarikumok Gyűjteménye természeti környezet kategóriájára.

 

Nagykúp, Cserépváralja (Fotó: Kozma Attila)

 

A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket stb. A bükkaljai kőkultúra – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – tehát egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer, amelynek kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítása azért is indokolt, mert megfelel a

2012. évi XXX. törvényben szereplő nemzeti érték definíciójának az alábbi kritériumok alapján:

  • a riolittufa-képződmények és a kőkultúrát alkotó emberi alkotások szervesen kapcsolódnak a magyar tájhoz;
  • nemzetünk történelme során megőrzött anyagi, természeti érték”-nek tekinthetők;
  • a kaptárkövekhez és az egyéb örökségelemekhez számos „nemzetünk történelme során felhalmozott szellemi érték” kapcsolódik (néphagyományok és mondák, a kaptárkövek kutatása és annak eredményei);
  • a kaptárkő „a tájhoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról”(a kaptárkövek esetében időbeli eltéréssel több, különböző módon kapcsolódó kultúra,közösség).
Tufába faragott juhhodály Kácson (Fotó: Baráz Csaba)

Forrás : http://kaptarko.hu/index.php/archivum/164-hungarikum-lett-a-kaptarkovek-es-a-bukkaljai-kokultura