Sárga túró, édes túró, szirikk, szirka, húsvéti túró és még sorolhatnám, hisz sokan sokféleképpen nevezik ez az egyszerű de nagyszerű tavaszi finomságot. A családom szirecnek hívja. Persze voltam már az ország olyan szegletében, ahol kérdően néztek rám a név hallattán én pedig elképzelni sem tudtam, hogy van olyan polgártársam, aki nem ismeri ezt a fínomságot. Egyébként itt Borsodban is vannak olyan helyek,ahol még soha nem készítették el ezt az ételt Húsvétra. Magyarországon először Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Hajdúságban készítették el nagymamáink, kezdetben csak a görögkatolikusok, de annyira népszerű lett a recept, hogy a rómaikatolikus férfiak is erről áradoztak – locsolkodásból hazatérve.
A legszebb benne, hogy egyáltalán nem nehéz elkészíteni, mégis különleges kiegészítője a húsvéti asztalnak. Van, aki a sonka és a kalács mellé fogyasztja, mások inkább édességként tekintenek rá. Megszórhatjuk fahéjjal, elrejtehetünk benne mazsolákat, de nem kell túlgondolni: tej, tojás (lehetőleg házi) és persze cukor. Ez az ünnep nem a koplalásról szól. Ha vége a böjtnek, jöhet minden, akár olyan fura dolgok is, mint a szirec.
Na, kinek lesz még sárga túró az ünnepi asztalon?
