Korában már beszámoltunk a 2018. november 7-i civil információs programról és az ebben a témában az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Civil Információs Centrum (CIC) megyei road showjáról is írtunk. Most közzé tesszük az ERKE/CIC részéletes beszámolóját és az év hátralévő részében a további tájékoztatók időpontjait és helyszíneit:

“CIVIL INFO – NEA 2019” címmel szervezett információs rendezvényt 2018. november 7-én a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya és az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Civil Információs Centrum A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat támogatásával megvalósuló eseményen több mint száz megyei civil szervezeti tag, munkatárs és önkéntes vett részt.

Köszöntő beszédében Török Dezső közgyűlési elnök kiemelte, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős civil központnak számít, hiszen Budapest és Pest megye után e megyében működik a legtöbb egyesület, alapítvány. A megyei közgyűlés elnöke többek között az SZJA 1% felajánlások növekvő összegére, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira emlékeztetve kérte a civileket, hogy „kósza hírek” helyett, a saját szemüknek, tapasztalatuknak higgyenek – kérte a civileket. A közgyűlési elnök elmondta továbbá, hogy a Megyei Önkormányzat is több millió forint támogatást nyújt a civil szervezeteknek.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának köszönetét tolmácsolva kezdte előadását Dr. Kecskés Péter főosztályvezető (Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya). A főosztályvezető ezt követően statisztikai adatokat áttekintve mutatta be a civil szektor helyzetét és társadalmi szerepét. Az áttekintés egyebek között kitért arra, hogy a civil szervezetekhez érkező állami források, beleértve feladat finanszírozás alapján járó kvótákat is folyamatosan és nagy mértékben növekedtek (2010-ben 144 milliárd 2016-ban 240 milliárd Ft állami forrás áramlott a civil szektorba).

Az áttekintést követően Dr. Kecskés Péter néhány olyan elemre is felhívta a figyelmet, amelyeket a szervezeteknek a közel jövőben végzendő munkájuk, társadalmi kapcsolatainak tervezése során érdemes figyelembe venniük. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy a jogszabályi, működési környezet rendezése után a Kormány is áthelyezi a hangsúlyt a helyi közösségek és a polgárok szolgálatát végző szervezetek munkájának szakmai és pénzügyi támogatására.  Ezeken belül is kiemelt figyelmet kíván fordítani a civil szektor számszerű többségét alkotó kisebb szervezetek segítésére. Hasznos tanácsként hangzott el továbbá, hogy a mostani gazdasági konjunktúra idején a szervezeteknek mindenképp érdemes lenne aktívabbá tenni a kapcsolataikat környezetükben működő vállalkozásokkal. E kapcsolatok révén újabb források vonhatók be a társadalmi célok szolgálatába. Ez a gondolat jelenik meg abban a Parlament elé terjesztett törvénymódosításban, amelynek elfogadása 5-ről 10%-ra emeli a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív kiegészítő támogatást mértékét. A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) felhasználását érintő változtatás célja, hogy a civil szervezetek forrásteremtő tevékenységét az államháztartáson kívüli lehetőségek irányában is ösztönözze.

A NEA további pályázatai kapcsán a Dr. Kecskés Péter ismertette, hogy a NEA kerete kb. 600 millió forinttal bővül az előző évhez képest.  A támogatási keret változása mellett újdonságot jelent majd, hogy a szervezetek egyszerűsített formában is tudnak majd pályázni. Az egyszerűsített pályázás keretében az erre jogosult, illetve ezt a támogatási lehetőséget választó kisebb szerveztek legfeljebb 200.000 Ft támogatáshoz juthatnak. E támogatási forma esetében nincsen szakmai bírálat. A szervezetek támogatási igényét – a keret kimerüléséig – a pályázatok beérkezésének sorrendjében, csupán a formai megfelelőséget vizsgálva elégítheti ki a támogatáskezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. E lehetőséggel azok a szervezetek tudnak majd élni, amelyek legalább két teljes és lezárt üzleti évről szóló beszámolóval rendelkeznek, legfeljebb helyi vagy területi hatókörrel működnek, illetve amelyek összes bevétele beszámolók alapján bizonyíthatóan (a pályázati támogatásokat, adományokat is beleértve) kevesebb, mint ötmillió forint.

A Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának döntéstámogatási referense Furka Ágnes ismertette részletesebben a NEA pályázati rendszerében várható további változásokat. Ennek keretében bemutatta, hogy a szükséges jogszabály változások elfogadása esetén megszűnik a külön szakmai és a külön működési pályázati felhívás, helyettük az összevont pályázás lehetősége jelenik meg. A szervezeteknek megmarad az a lehetősége, hogy csak a működésre pályázzanak. Ugyanakkor dönthetnek úgy is, hogy a működésüket és a szakmai tevékenységüket összekapcsolva igényeljenek támogatást. Amit azonban fontos tudni, hogy a hagyományosnak tekinthető működési és az új összevont pályázat benyújtása esetében a szervezetek nem igényelhetnek egyszerűsített támogatást. Itt mérlegelnie kell a szervezeteknek melyik lehetőséggel élnek. Épp e döntési kényszer miatt szeretné a Miniszterelnökség 2009. januárjában azonos időpontban megjelentetni a pályázati felhívásokat, annak ellenére, hogy az egyszerűsített pályázatok benyújtására csak a működési és az összevont pályázatok beadásának lezárulása után lesz lehetőség.

A résztvevők kérdésére válaszolva elhangzott, hogy az ún. várólista megszüntetése nem várható. Ez kedvezőtlenül is érintené a szervezeteket. A várólistára kerülő szervezetek – különösen a működési célra pályázók – közül meglehetősen sokan kerülnek végül a nyertesek közé. A pályázati támogatások lemondása, visszavétele nyomán a NEA támogatási keretébe érkező források lehetővé teszik, hogy évente november-december a „várólistás” szervezetek ismételt bírálat nélkül jussanak támogatáshoz. Szintén kérdésre válaszolva hangzott el, hogy a kollégiumok közötti egyenlőbb feladatmegosztás miatt további változások is várhatók. Így a kultúra a közművelődés területén működő szervezetek a Közösségi Környezet Kollégiumához pályázhatnak. A hagyományőrző szervezetek számára változatlanul a Nemzeti Összetartozás Kollégium marad elérhető. A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek 2019-tól viszont várhatóan a Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiumához pályázhatnak.

  

   

Forrás: http://www.erke.hu/?p=1778