Interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, izgalmas előadásokkal köszöntik a fény napját a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézetben pénteken este.
Pénteken a hagyományoknak megfelelően a kutatóintézetben alkalmazott technológiákat, eljárásokat látványos kísérletekkel mutatják be a vendégeknek, akik a lézerekre is pillantást vethetnek.
A Fókusz – Interaktív látogatói térben a központban folyó kutatások hátterét világítják meg. Interaktív tudományos bemutatókkal, vezetett túrákkal is készülnek a szervezők, míg a konferenciateremben izgalmas előadásokkal várják az érdeklődőket.
Az ingyenesen látogatható, de előzetes regisztrációhoz kötött rendezvényen a kvantumtudomány születésének centenáriumáról is megemlékeznek.
Az előadásokon a kvantumfizika történetének ismertetése mellett beszélnek a fotonról, a véletlenszerűség jelentőségéről, a kvantumállapotról és a kvantumösszefonódásról is.
2015-ben világszerte nagy sikerrel ünnepelt fény nemzetközi évét követően az UNESCO általános konferenciáján született döntés értelmében 2018-tól ünneplik világszerte a fény nemzetközi napját. Azért május 16-ra esett a választás, mert 1960-ban Theodore Maiman amerikai mérnök és fizikus ezen a napon végezte az első sikeres kísérletet az általa épített lézerrel.
Theodore Maiman munkásságát ugyan nem ismerték el Nobel-díjjal, de a lézerfizikában azóta többen kiérdemelték ezt az elismerést. Közöttük van a 2018-as év egyik fizikai Nobel-díjasa, Gérard Mourou, aki 2005-ben először javasolta az ELI (Extreme Light Infrastructure) létrehozását.
A francia tudós, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora gyakori vendég az ELI ALPS-ban. A 2023-as fizikai Nobel-díjasok közül Krausz Ferenc és Anne L’Huillier – az ő eredményeik alapozták meg az attoszekundumos fizikát -, szintén számos szállal kapcsolódik a szegedi intézethez.
(Illusztráció: Pixabay)
