A Miskolci Nemzeti Színház Szőcs Artur rendezésében mutatta a hétvégén be Weöres Sándor történelmi panoptikumát, A kétfejű fenevadat. Az előadás december 14-től látható a Kamaraszínházban.
Budavár visszafoglalásának idején, miközben a német-római császár serege a török szultánéval birkózik, egy kálvinista deák menekül át az országon, s viszi magával messzi és tarka világokról szóló, szerelmes történeteit. Leányok és asszonyok bújtatják, míg el nem jut egészen Pecsevi, azaz Pécs városáig, ahol a török szóba magyar, a magyarba német és olasz keveredik, Ibrahim kádi háza pedig helyezkedő szultáni tisztek, magukat muzulmánnak tettető keresztények és zsidók, valamint bujkáló magyar nemesek szerelmetes enyelgéseitől és durva szitkaitól visszhangzik.
Weöres Sándor 1972-es színműve – melynek bemutatóit a kommunista rezsim egészen 1984-ig sorra betiltotta – a magyar drámairodalom különleges teljesítménye: bravúros nyelvezettel, mély emberismerettel és fergeteges humorral fest képet egy olyan átmeneti világról, ahol a történelem zűrzavarában mindenki a túlélés módját keresi – és senki sem az, akinek látszik.
A Miskolci Nemzeti Színház társulata virtuóz csapatmunkával, a szerző különleges nyelvezetéhez és mondataihoz az utolsó betűig hűen szólaltatja meg Weöres történelmi panoptikumát, azonban a dramaturgi munka itt is kulcsfontosságú volt, melyet Sándor Júlia végzett. A vele folytatott beszélgetés, illetve Szőcs Artus vallomása a darabról a kultura.hu-n olvasható.
