Párja is segítette a vádlottat.
A 83 éves sajószentpéteri férfinak azért kellett meghalnia, mert egymillió forintot nyert szerencsejátékon. A pár kapcsolatát ugyanis a folyamatos pénztelenség jellemezte, annak ellenére, hogy a férfi vádlott édesanyja mindenben támogatta őket. Lakhatást, munkahelyet, ezáltal állandó jövedelmet is biztosított számukra, de nekik ez is kevés volt, mert rendszeresen drogoztak.
Elhatározták, hogy megszerzik a férfi nagyapjának a szerencsejátékon nyert, gondosan félretett pénzét. A gyilkosságot megelőzően megfélemlítéssel próbálták elérni, hogy a férfi idősek otthonába költözzön. Ennek érdekében 2019. április 1-én éjjel egy feszítővassal megrongálták a családi ház kerítését, valamint egy kővel bedobták az idős férfi szobájának ablakát.
A nagyszülőt ugyan megijesztette a rongálás, de a családtagok kérése ellenére sem volt hajlandó idősek otthonába költözni. A vádlottak ezért néhány nappal később, éjjel visszamentek az idős férfi házához és az egyik hátsó ablak betörésével bejutottak az épületbe. A fiatalok helyiségről helyiségre haladva értékek, illetve a nyeremény után kutattak, azonban csak háromezer forint összegű készpénzt találtak.
Az idős férfi olyan mélyen aludt, hogy nem ébredt fel a zajokra. A női vádlott azonban úgy gondolta, hogy a férfi csak úgy tesz, mintha aludna, ezért attól tartva, hogy felismeri őket, rábeszélte párját, hogy az ablak betöréséhez használt közel három kilogramm súlyú betondarabbal vágja fejbe nagyapját. A sértett unokája a nő kérésének eleget téve a követ az alvó férfi fejére dobta. Ezt követően mindketten – a magukkal vitt konyhakéssel – több alkalommal testszerte megszúrták, megvágták az idős férfi arcát, nyakát és mellkasát. A sértett a bántalmazás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
A vádlottak a tervezett milliós nagyságrendű összeg helyett, a mindössze háromezer forintnyi készpénzt, valamint egy karórát és egy aranygyűrűt vittek el, összesen 87 ezer forint értékben.
A Miskolci Törvényszék aljas indokból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, valamint minősített rablás bűntette és más bűncselekmények miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a vádlottakat azzal, hogy a férfi vádlott büntetéséből legkorábban a maximális 40 év elteltével, a női vádlott pedig 35 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, a vádlottak és védőik pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés jelentős mérséklése érdekében fellebbeztek.
A védelmi fellebbezések alapján másodfokon a Debreceni Ítélőtábla döntött.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a bíróság döntése törvényes és megalapozott. A vádlottak kíméletlenül, gátlástalan brutalitással alkalmaztak értelmetlen erőszakot az idős, alvó sértettel szemben, aki a bántalmazásra okot nem adott. A kitartó módon elkövetett, kirívóan durva erőszak, továbbá az a tény, hogy az egyik vádlott a közeli hozzátartozója – nagyapja – sérelmére követte el a bűncselekményeket, kellően indokolja a velük szemben kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés alkalmazását, melynek enyhítésére nincs törvényes indok.
A társadalom védelme ilyen bűntettekkel szemben csak példás büntetéssel biztosítható, ezért a fellebbviteli főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta.
