Elvileg adták-vették, fejlesztették azt az építőipari gépet, ami a valóságban mindvégig érintetlenül, egy helyben állt. A csalárd szándékú ügyletet a NAV egy, a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgáló ellenőrzésben derítette ki, az online adatok vizsgálata közben. A szóban forgó céget foglalkoztatotti létszám változásának mértéke miatt választották ki vizsgálatra, és az Online Számla rendszer adatai vezették rá az ellenőröket a személyi összefonódásokra és a számlázási láncolatra.
Az egyik csőhajlító gépet eredetileg Kínából vásárolta 3,5 millió forintért egy „beszerző” társaság, amelyik a vételi árat, az áfát és vámot is rendben megfizette.
Ugyanez a társaság ugyanerre a gépre szoftveres és mechanikai átalakítás címszóval fogadott be számlát egy fejlesztő társaságtól, amelynek sem eszközei, sem szakképzett munkatársai nem voltak a feladatra. Ezek után került a gép annak a cégnek a tulajdonába, amelynél az ellenőrzés eredetileg elindult.
Hamarosan túl is adtak a gépen
A géppel kapcsolatos gazdasági események mesterséges ügyletek voltak. Az értékesítésre létrehozott számlázási láncolatban az eszköz árát, észszerű gazdasági indok nélkül jelentősen növelték, több mint 50 millió forintra.
