Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak új agyi képalkotó vizsgálata alapján elkészült a kutyaagy szaglási kapcsolathálózatának térképe, amely szerint az életkor és az agy alakja befolyásolja, hogy a szaglással kapcsolatos agyi régiók milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz.
Az ember régóta támaszkodik a kutyák szaglására, de keveset tudunk arról, hogyan dolgozza fel agyuk a szaglási információkat.
A kutyáknak változatos formájú agyuk van, az orrhosszuktól, fejformájuktól függően hosszúkásabb vagy gömbölyűbb.
A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a fiatalabb és a hosszúkásabb agyú kutyáknak erősebb funkcionális kapcsolatai voltak a szagló régiókban, mint az idősebb és a gömbölyűbb agyú, tehát rövidebb orrú kutyáknak. A két ivar között nem voltak különbségek.
Az emberekhez hasonlóan a kutyák szaglásérzékenysége is csökken az életkor előrehaladtával. Eredményeiket alátámasztják, hogy a rövidebb fejű kutyák rosszabbul teljesítenek a szaglóteszteken.
Érdekes módon a kutatócsoport különösen erős kommunikációt talált a két agyfélteke szaglási agyi régiói között, ami rágcsálókra és még a szaglás nélkül született emberekre is jellemző.
A kutyák híresek a jó orrukról és most már azt is tudjuk, hogy nem mindegy, mennyire hosszú az az orr.
(Illusztráció: Pixabay)
