Jó ízlésű, gazdag elhunytak temetőjét tárták fel Borsodban.
A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén, a nyár végén – olvasható az intézmény közleményében. Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak, erről tanúskodnak az előkerült arany és ezüst ékszerek, valamint a római import tárgyak is.
Az temetkezések több mint felében nők nyugodtak, akiknek alsóruháját jellegzetes üvegpasztából készült gyöngyhímzés díszítette, nyakukban pedig borostyánból, karneolból és kalcedonból álló gyöngysorokat hordtak.
A római import nagy részét a ruhakapcsolótűk tették ki, ezek közül is a legkedveltebb a zománcos vagy emailos darabok voltak, amelyek különleges gonddal készültek. A temető gazdagságát az is jelzi, hogy ezek a ruhakapcsolótűk sokszor párban kerültek elő, néhány esetben pedig hármat is viseltek. Szerencsés módon egy szövetdarab is megőrződött az egyik elhunytnál.
A férfi sírok csekélyebb számban képviseltették magukat és a melléjük tett tárgyak is szerényebbek voltak: vaskés, római ezüst érme és tűzcsiholáshoz használt kova és vas. Egy kiemelkedő temetkezés volt, amelyben dárdahegy, római vésett ékkő és egy bronz csengő kísérte útjára a halottat- olvasható a múzeum közleményében.
Külön érdekessége a temetőnek, hogy a korszakban igen gyakoriak a sírrablások, azonban itt ez nem volt általános gyakorlat, a síroknak csak alig a negyedét érintette. Az előkerült leletek alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a Kr. u. 2. század második felétől a 3. század közepéig használták a temetőt.
