A vádlottak a bíróság előkészítő ülésén beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról.
Megszületett az ítélet azoknak a fiatalkorú férfiaknak az ügyében, akikkel szemben rablás és egyéb bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás.
Az elsőrendű vádlott Ózdon sétált a másodrendű vádlottal, amikor először egy 75 éves férfit támadtak meg hátulról – a földre lökték és táskáját próbálták elvenni tőle – sikertelenül, majd az elsőrendű vádlott egy 82 éves férfit bántalmazott. Nyakon ütötte, lábait kirúgta és a dulakodás során nadrágzsebéből kétezer forintot vett ki. Utóbbi esetben a másodrendű vádlott nagyjából két méterre állt társától, jelenlétével elősegítette a rablás biztonságos véghezvitelét. A két vádlott a pénzösszegből szeszesitalt vásárolt.
Az áldozatok koruk és testalkat miatt a támadást nem tudták elhárítani. Mindketten nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Az elsőrendű vádlott ráadásul 2021. júliusában, a kora esti órákban magához vett egy ózdi játszótéren őrizetlenül hagyott táskát, amellyel elfutott a helyszínről. A női táskában személyi iratok, valamint ezer forint készpénz volt.
A vádlottakat a bíróság társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérletében, rablás bűntettében – melyet a másodrendű vádlott bűnsegédként valósított meg –, valamint az elsőrendű vádlottat lopás vétségében is bűnösnek mondta ki.
A bűncselekmények miatt 2 év 3 hónap, illetve 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3, illetve 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a terhelteket.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte minkettejük vonatkozásában a beismerő vallomást, azt, hogy az egyik rablás kísérleti szakban maradt, továbbá a másodrendű vádlott megbánó magatartását.
Súlyosító körülményként esett azonban latba a többszörös halmazat, a társtettesi elkövetés, a rablási cselekmény útonálló jellege, valamint I. rendű vádlott vonatkozásában az is, hogy büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményeket.
A döntést az elsőrendű rendű vádlott és védője tudomásul vette, míg a másodrendű vádlott védőjével együtt enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
Az ügyészség három munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére, így az ítélet nem jogerős.
