A Sajó jelenlegi állapotát és a folyó vízgyűjtő területén felhagyott bányák és meddőhányók potenciális szennyező hatását vizsgáló projektet indított a Kassai Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmány készül, amely intézkedési javaslatokat tesz a kedvezőtlen változások nyomon követése és a további környezeti katasztrófák megelőzése érdekében.
A magyar-szlovák határterületen húzódó Sajó-völgy történelmi bányavidék, egészen az 1800-as évektől működtek a vidéken ércbányák, kohók, illetve a magyar oldalon szénbányák. Az intenzív bányászat időszakában a Sajó Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. Az 1990-es évektől fokozatosan megszüntették a bányászati tevékenységet, aminek eredményeként javult a folyó vízminősége. A vizsgált területeken az érc-és szénbányák bezárása nem minden esetben történt szakszerűen. A bányák drénrendszeréből távozó víz elhelyezésére és kezelésére, továbbá a meddőhányók elhelyezésére és/vagy rekultiválására nem fordítottak mindenhol kellő figyelmet. Ennek következtében környezeti/ökológiai rombolást okozó bányászati katasztrófa következhetett be 2022 februárjában, amikor a szlovákiai alsósajói egykori vasércbányából kezeletlen bányavíz került közvetlenül a Sajóba. A folyó élővilága a szennyezés forrásától számított közel húsz kilométeres szakaszon teljesen kipusztult.A hasonló, váratlan bányászati katasztrófák megelőzésére és a Sajó-völgyi bányák környezetet veszélyeztető potenciáljának a feltárására uniós forrásra pályázott az Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében a Miskolci Egyetem Műszaki Föld-és Környezettudományi Kara együttműködve a szlovák Kassai Műszaki Egyetemmel (TUKE) és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal.
Közvetlen cél a Sajó vízgyűjtő területén feltérképezni és feltárni a folyó jelenlegi állapotát és a felhagyott bányák és meddőhányók potenciális szennyező hatását. A projekt fő eredménye egy környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmány.
