A megváltozott piaci környezethez igazítják a Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT), amely jelentősen hozzájárult Magyarország napelemes termelésének fellendítéséhez.
Az ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében 2025 és 2029 között felfüggesztik a kötelező átvételi ár inflációkövetését – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd. Az újabb kormányzati döntés a magyar gazdaság erősödését, a tiszta energiára való átállást és az energiaszuverenitás elérését segíti – áll a közleményben. Ismertetésük szerint a KÁT rendszerben 2016 végéig lehetett támogatást igényelni megújuló alapú villamos energia termeléshez. A fejlesztéseket azzal bátorította az állam, hogy jellemzően 20-25 éves időtartamra átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból megtermelt áram meghatározott mennyiségére, inflációkövető árakon. A kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek épültek, összes beépített teljesítményük 3110 megawatt. Az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása 2025 elejére a 4100 megawattot közelítette Magyarországon. Az 50 kW feletti, nem saját célra termelő naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással jött létre. Ezek kifutó rendszerben 2049-ig állítanak elő villamos energiát támogatott áron. Termelési csúcsukat várhatóan idén érik el, és 2035-ig nagyjából változatlan szinten őrzik meg- közölték.
A döntés célja a támogatási rendszer fenntarthatóságának biztosítása, mivel a napsütéses időszakokban kialakuló túlkínálat gyakran negatív piaci árakat eredményez. A KÁT-rendszerben részt vevő termelők választhatnak: maradnak a fixált átvételi áraknál, vagy áttérhetnek a METÁR-rendszerbe. Az ipari méretű napelemparkok tulajdonosai számára további lehetőségek is megnyílnak, például a MAVIR szabályozási piacára léphetnek.
A kormány a negyedórás elszámolás bevezetésével is alkalmazkodik az európai piaci változásokhoz, így biztosítva a zöldenergia-támogatási rendszer hosszú távú fenntarthatóságát.
(Fotó: Pixabay)
