Meglepő dologra bukkantak a kutatók, amikor Jeruzsálem körül feltárták a száraz várárkokat. Egy rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak.
A 10. századot megelőzően építhették
A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította. A várfal melletti utcában épp felújították az útfelületet, amikor is régi építészeti nyomokra bukkantak, ezért kihívták a régészeket, akik egy, a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.
Ezért lett száraz árok
Az árkot, ami egykor körülvette a várost, védelmi szempontok alapján építették. Feladata az volt, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. Ezeket az árkokat általában megtöltötték vízzel, ám a Szentföldön található várak körül többnyire száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a feltöltésükhöz.
“Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat” – mondták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.
