A felek ezzel tovább erősitik az oktatás és az alkalmazott kutatás területén fennálló több évtizedes kapcsolatukat.
A Miskolci Egyetem közleményében kiemelte, hogy a vállalat és az intézmény a hagyományos műszaki földtudományok, a vegyipari és a petrolkémiai gépészet mellett olyan új területeken is együttműködik, mint a hulladékkezelési technológiák.
A három évre szóló stratégiai megállapodás célja, hogy az egyetem szakképzett utánpótlást biztosítson a Mol-csoport számára, és több területen tudományos támogatást nyújtson a vállalat tevékenységhez. A felek olyan témákban működnek együtt, mint a vegyipari és petrolkémiai gépészet, valamint a hulladékkezelési technológiák, köztük az anyagtudományok, a műszaki földtudományok, a polimertechnológia és a kohászat – jelentette be csütörtöki közleményében az olajipari vállalat.
Az együttműködés keretében már több projektet is elindítottak: a Mol és a Pannon Egyetem közös Körforgásos Gazdasági Kompetencia Központ projektjében a Miskolci Egyetem technológiai szakértőként vesz részt. Emellett hozzájárul a hidrogéntechnológiai fejlesztésekhez, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás és a kutatás-fejlesztés terén végzett munkákhoz.
Az utánpótlást az egyetem számos szakon támogatja, így többek a MOL számára kiemelten fontos gépész-, rezervoár- és környezetmérnöki területeken, de hulladéktechnológiai szakértőket és ipari beruházási szakmérnököket is képez.
„Más elvárások fogalmazódnak meg a 21. században az átalakuló felsőoktatás felé, amelyben a kutatásfejlesztésnek erősödnie kell az oktatási tevékenység mellett. A Miskolc Egyetem valódi innovációs ökoszisztémát kínál az ipar számára, ezzel is szolgálja az Észak-kelet Magyarországi Gazdasági Régió érdekeit. A Miskolci Egyetem számtalan kapcsolatot ápol a régió gazdasági szereplőivel, a MOL-csoport pedig évtizedekre visszamenően természetes partnere az intézményünknek. A közel egy évtizedes intenzív múltbeli együttműködésre építve az előttünk álló három évben magasabb fokozatba kapcsolhatunk” – emelte ki Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora.
Az oktatás és szakemberképzés területén is rendkívül szoros az együttműködés: 2008-ban kezdte meg a működését a petrolkémiai tanszék az Anyagtudományi Karon, 2018 óta működik a MOL Petrolkémia Gépészeti Intézeti Tanszék a Gépészmérnöki és Informatikai Karon, valamint 2014 óta a Kőolaj- és Földgázintézeti MOL Tanszék a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karon – emeli ki közleményében az egyetem.
A MOL gépészmérnök utánpótlásának 90 százaléka innen származik, ami nem csak a földrajzi közelségnek köszönhető, hanem a hosszú múltra visszatekintő szoros együttműködésnek is, valamint annak, hogy a régióban egyedülálló módon vegyipari gépészmérnököket is képeznek. A gépészmérnök mesterképzés duális tananyaga mellett a teljes gépész- és villamosmérnöki alap- és mesterképzés tananyagtartalmát is közösen dolgozta ki az egyetem és a MOL: utóbbihoz az MOL Petrolkémia (MPK) mérnök szakembereiből álló csapat nyújtott segítséget. Számtalan kihelyezett oktatást és egyetemi órát is tartanak az MPK kollégái, így biztosítva, hogy a hallgatók mindennapi tanulmányaiban is hangsúlyt kapjon a gyakorlati ismeretanyag.
Az egyetem a MOL legjobban képzett rezervoár mérnökeit adja, de a többi karon végzett hallgatók is jelentős utánpótlásbázist képeznek, hiszen vegyészmérnök, anyagmérnök, közgazdász, logisztikai szakértő kollégák is szép számmal csatlakoznak a MOL-csoporthoz tanulmányaikat követően.
A két fél közti kapcsolat kiemelt jelentőségét mutatja, hogy Világi Oszkárt, a MOL- csoport vezérigazgató-helyettesét a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjává választották.
(Nyitókép: uni-miskolc.hu)
