Így üzentek anno képeslapon a fiatalok. Persze van, akinek maga a szó is idegen: levelezőlap, képeslap. Csodálkozni nincs is miért az elektronikus üzenetek korában. Amikor: kép kiválaszt, lement, csatol, elküld. De nem volt ez mindig így.
Az első, amihez nem kellett boríték
Egyik oldalán illusztráció vagy fotó, másik oldala maga a közlendő felület. A képeslap a postai levelezőlapból fejlődött ki. Az Osztrák-Magyar Monarhiában 1869. október 1-jén hozták forgalomba az első „levelezési lapot”, amin a „Correspondenz-Karte” feliraton kívül az osztrák és a magyar címer volt látható. Egy hónappal később a német feliratot felváltotta a magyar „Levelezési lap”.
Hogy ki volt a levelezőlap feltalálója, nem egyértelmű, többen is magukénak érzik a sztorit.
Hazánkban kétfajtából lehetett választani
A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. 1896-ig csak két alkalmi levelezőlap jelent meg, de a kiadóik ismeretlenek. Az egyiket 1891-ben adták ki a temesvári dél-magyarországi ipari- és mezőgazdasági kiállításról, a másik 1895-ben jelent meg Kis-Czellről, a király látogatása alkalmából.
Az imázsfilm őse?
Tulajdonképpen igen. Kultúrtörténeti jelentőségűek. Az adott kor jellemzőit láttatja, épületeket, eseményeket, divatot. Eredeti funkciója mára megfogyatkozott. Néhány éve minden nyaralás első feladata volt a képeslap küldés, ma gyakrabban szerzünk be hűtőmágnest, vagy dobunk egy fotót.
Gondoltad volna?
Legyen ez a csattanó képeslaptörténelmünkre. Anno meglepetést jelentettek az úgynevezett csókküldemények.
"Az egri Hassel-beuer Annának például ezer csókról adott fel „utalványt” hódolója, Lajos, aki kiköti: e csókokat majd a személyes találkozáskor kéri vissza."
Szólnak a históriák. Nem véletlenül.
Elterjedt szokás volt a szerelmeseknél, hogy ha közeledik a titkos randevú időpontja, ferdén ragasztották fel a bélyeget.
Na ugye? Ezt az e-mail nem teszi lehetővé!
