A Miskolci Állatkert kék juh csapata az elmúlt hetekben több egyeddel is gyarapodott. Az első állatok tavaly érkeztek a Varsói Állatkertből, a közelmúltban pedig Csehországból, a Libereci Állatkertből, valamint Berlinből költöztek Miskolcra további példányok.
A Himalája hegyvonulatain és a Tibeti-fennsíkon honos vadjuhfaj Európa állatkertjeiben sem túl gyakori faj, hiszen – a nyilvántartások szerint – a miskolcival együtt mindössze 15 állatkertben lehet kék juhokkal találkozni. Állatkerti állományát törzskönyvben vezetik. A törzskönyvi programhoz csatlakozva a Miskolci Állatkert azt a feladatot vállalta, hogy egy hímcsapatot tart. A kék juhok természetes csapatösszetétele szerint ugyanis egy kifejlett kos több nősténnyel él együtt. Így azok a hímek, amelyek aktuálisan éppen nem tagjai egy szaporodó közösségnek, a többi magányos kossal alkotnak fiúcsapatot.
Barnásszürke szőrzete a hátán kékesszürke árnyalatú, amely sziklás élőhelyén kiváló rejtőszínt biztosít számára. A kos szarva jellegzetesen kifelé forduló, a vége hátrafelé csavarodik, hossza akár 80 cm is lehet. A nőstény is szarvat visel, az azonban jóval kisebb, legfeljebb 20 cm-es. Kisebb-nagyobb csapatokban él, melyeket legalább 5, de akár 400 egyed is alkothat. Párzási ideje decembertől februárig tart. 5 hónapos vemhesség után 1 bárány születik. Kétéves korukra ivaréretté válnak, de a kosok az egymással való vetélkedés hatására általában csak hétéves kor után tudnak szaporodni.
Tápláléka füvek, zuzmók, mohák, és cserjék levelei, hajtásai. A kék juh a hópárduc és a leopárd fő zsákmányállata, de a bárányokra a rókák és a ragadozó madarak is veszélyt jelentenek. Húsa miatt az ember is vadássza. Mivel élőhelye nehezen megközelíthető, a helyi lakosság nem kereskedelmi, csak önellátó célból vadássza, így az ember nem veszélyezteti fennmaradását. A buddhista kolostorokban élő szerzetesek viszont óvják is a körülöttük élő kék juhokat, annak ellenére is, hogy egyes területeken az állatok károkat okoznak a termésben.
