Mészöly Anna a Miskolci Nemzeti Színház tehetséges, fiatal színésznője. Ő is megosztotta az érzéseit Veletek, a Mizu Miskolc olvasóival.
Hogyan éled meg a járványhelyzetet?
Alkalmazkodom hozzá. Arra törekszem, hogy ezt a kialakult kényszerhelyzetet is a lehető legjobban éljem meg, hogy kihozzam belőle, amit lehet, ehhez pedig kitűzök célul magamnak ezt-azt. Meg gyakorlom a türelmet.
Mivel töltöd a napjaidat?
Pihenéssel, szerelemmel, eddig félretett gondolatokkal, születésnapjainkkal, kisszobai tornával, videó beszélgetésekkel, zenével, sok filmmel és olvasással – most éppen A Mester és Margarita és Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal című írása vannak terítéken.
Némi munkával – A Szerelmes Shakespeare online próbáival, szövegösszemondó próbákkal, és MOTTO (Művészek az Otthoni Oktatásért) videó készítésével. Néha gyönyörű erdei túrákkal, és kopogtatással a flamenco cipőmben, meg festéssel.
Mi hiányzik a legjobban a járvány előttről?
A színház, a munka, az előadásaink, a nyüzsgés, a találkozások, ölelések, a barátok, családtagok, a megfigyelhető világ, a tágasság, és a távolságok.
Hogyan látod a színház jövőjét a járványhelyzetet követően?
Egy átmeneti időszakban látom a színházat, ami remélem megújulást, frissességet, bátorságot, és újdonságokat tartogat magában. Szerintem biztosan lesz újra színház és lesznek előadások és nézők is- legalábbis nagyon bízom benne. Az is biztos viszont, hogy sok munka vár ránk, hogy bizonyos szempontokból normalizálódjon a helyzet.
Mi lesz az első, amit megteszel, ha véget ér ez az időszak és visszatér az élet a régi kerékvágásba?
Megeshet, hogy összecsomagolok itt Budapesten és másnap korán reggel leutazom Miskolcra. Előtte azért még összefutok a barátnőmmel.
