Írországnak számos olyan része van, ahová elvonulva úgy érezhetjük: a világot magunk mögött hagytuk. Abszolút ezt az érzést adja meg az Achill-sziget is. Tipikusan olyan úti cél, ahová az írek járnak kikapcsolódni és még nem jelentek meg tömegében a turisták.

Elképesztően szép partvonal, hegyek, völgyek, dombok, a sokszor háborgó, óriási energiákat megmozgató Atlanti-óceán robaja, az utakon teljes nyugalomban sétálgató juhok és bárányok, többezer éves romtemplomok és elhagyatott falvak. Ez mind megtalálható az Achill-szigeten, ami az írek kedvelt kirándulóhelye, ám az európai turisták még nem különösebben kattantak rá. Nem csoda, hiszen ritkán kerül elő az úti könyvekben, magazinokban — egy távoli, aránylag nehezen megközelíthető (de mégsem!) helyről van szó, mindössze 148 négyzetkilométeren (hozzávetőlegesen akkora, mint Pécs városa), kicsivel több mint 2500 lakossal, de annál több párosujjú patással.

Az erősen „szél-járta” sziget Európa nyugati szélén található. Nyugodtan mondhatjuk vadnak és nomád helynek. A szárazföldről nem kell kompozni, egy hídon lehet átjutni Achill szigetére. Az időjárást minden téren az óceán befolyásolja, sok az esőzés, a köd, a pára és a széllel is számolni kell, mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy ilyen festői lehessen a táj, az év minden szakaszában.

Telis tele van porhomokos, gyönyörű partokkal, melyeket kék zászlós minősítést kaptak. A legismertebb strandszakasz a Keem-öböl, a sziget nyugati felén, a Croaghaun hegy mögött található és egy teljesen lakatlan, békés hely. Az írek sem véletlenül járnak ide fürdőzni a legmelegebb nyári napokon, csodás a látvány a kristálytiszta víz, sokan trópusi szigetekhez hasonlítják.

Bár a széljárás folytonos, a patkó formájú öblöt hátulról sziklák ölelik, így ez egy aránylag sokat felfog a szélből. Az augusztus lehet a legideálisabb hónap, ha úsznánk, strandolnánk az ír szigeten. Az ’50-es ’60-as években a cápavadászat helyszíne volt, mivel az óriáscápa gyakori látogató erre és májának olajáért vadászták.

Sok művészt ihletett a táj, leginkább festők időztek itt, a páratlan panorámák miatt, legutóbb pedig a nagyszerű, díjesővel jutalmazott A sziget szellemei című tragikomédiát forgatták itt Colin Farrell főszereplésével.

Népszerű látványosság Slievemore elhagyatott falva: 5000 éven keresztül lakták, egészen a 19. századig, de ma már teljesen lakatlan, csak a romos házak környékét lehet bejárni — remek fotótémát biztosítanak! Sokak látogatják az 1429-es építésű Kildavnet kastélyt is, ami egy évszázaddal később a híres kalóz királynő, Grace O’Malley erődítményeként szolgált.

A szigetre mindenképp szükség lesz saját autóra vagy kerékpárra, hacsak nem teljesítménytúrára érkezünk, ezért így kell készülni. Legkézenfekvőbb, ha a Ryanair direkt járatával Shannonba repülünk és innen kezdjük meg az autós utat. Ami a szállásokat illeti, leginkább apróbb házakba tudunk foglalni és mi az Airbnb-t forszíroznánk az Achill-szigeten. Nincs olyan óriási választék, de azért minden kategóriában találhatunk ideálisat: akár az egyszerűség felé orientálódnánk, akár a kicsit magasabb kategóriát választanánk.