Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén 140 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül köztársasági elnökké választotta a Tisza jelöltjét, Baka Andrást.
A 73 éves jogtudós, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a következő időszakban a Sulyok Tamás távozásával megüresedett államfői tisztséget tölti be. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson, a frakciók tagjai helyette a tatai ’56-os emlékműnél koszorúztak.
Baka jelölését szombaton jelentette be Magyar Péter. A Tisza vezetése az elmúlt hetekben tíz lehetséges jelölttel tárgyalt, majd három nevet terjesztett a frakció elé, amely titkos szavazással döntött Baka mellett. Korábban Polgár Judit sakkozót is felkérték, ő azonban nem vállalta a jelölést, mert nem érzett magában elegendő erőt a megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségéhez.
Az új államfő megválasztását komoly politikai konfliktusok előzték meg. A Tisza-kormány már hivatalba lépésekor jelezte, hogy nem kívánja hivatalában tartani Sulyok Tamást. Miután Sulyok nem mondott le, a tiszás többségű parlament júliusban módosította az Alaptörvényt, amelynek nyomán megszűnt az államfő megbízatása. Átmenetileg Forsthoffer Ágnes házelnök látta el a köztársasági elnöki feladatokat.
Baka András jogászként elsősorban az emberi és kisebbségi jogok kutatójaként vált ismertté. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, 2011-ben pedig az Orbán-kormány igazságszolgáltatási átalakításait bíráló nyilatkozatai után távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. 2016-ban a strasbourgi bíróság kimondta, hogy menesztése jogellenes volt, és személyre szabott jogalkotással sértették meg a véleménynyilvánítás szabadságát.
Baka személyét ugyanakkor ellenzéki oldalról is bírálták korábbi, az 1956-os sortűzperekhez, illetve a 2006-os eseményekhez kapcsolódó ítéletei miatt. Megválasztásával egy politikailag rendkívül megosztott időszakban kerül az államfői tisztségbe.
(Fotó: Facebook/Magyar Péter)
