A DVTK ifjú tehetsége bekerült a magyar csapat keretébe, mint a 4×100 méteres női váltó potenciális tagja.
– A 4×100-as váltóba hatan vagyunk nevezve, és nagyon sok mindenen múlik, hogy ki futhat majd – mondta a DVTK atlétája. – Még nem vagyok benne biztos, hogy én is rajthoz állhatok, ez majd kint fog kiderülni. Nyilván nagyon szeretnék bizonyítani itt is, és örülnék neki, ha egy felnőtt világversenyen is megmutathatnám magam, de már azt is nagyon nagy dolognak élem meg, hogy ilyen fiatalon számítanak rám. Azzal pedig, hogy ott lehetek az Európa-bajnokságon Münchenben egy régi álmom is megvalósul.
Pénteken (augusztus 19.) a délelőtti programban rendezik majd a 4×100-as váltók első körét, míg a szám fináléja az Eb záró programja lesz vasárnap (augusztus 21.) este. Reméljük, hogy a DVTK atlétája is futhat a 4×100-as magyar váltó csapatában.
Zsúfolt, de eredményes időszakot tudhat maga mögött Anna, aki bravúros, 13.00-as új korosztályos magyar rekorddal múlt héten megszerezte pályafutása második U20-as világbajnoki bronzérmét 100 méter gáton Caliban. A piros-fehérek 18 éves sprintere számára azonban amilyen mesésen ért véget, olyan nehezen indult Kolumbiai szereplése.
– Minden pillanatát élveztem a világbajnokságnak, viszont ahogy közeledtünk a hét vége felé éreztem, hogy tele vagyok adrenalinnal, ami az első futásnál meg is látszott – kezdte visszatekintését Tóth Anna. – Nagyon meg akartam mutatni, hogy mit is tudok. Az első gáton hibáztam, ami az izgulás eredménye volt, nem szoktam ennyire, és ez kicsit meg is viselt. Nehéz volt túltenni magam rajta, mert ilyen még sosem történt velem, de a sok pozitív üzenet és a támogatás segített, amit itthonról kaptam, és túl tudtam lendülni ezen. Azonban tudtam, hogy nem fér bele még egy ilyen hiba. Ennek fényében a középdöntőhöz sokkal magabiztosabban álltam oda, helyre raktam fejben a dolgokat, és habár végül ott is hibáztam egy kicsit, úgy éreztem, hogy amiért jöttem már megcsináltam, döntőbe jutottam országos csúccsal (Az előfutamból 13.16-os U20-as magyar csúccsal jutott tovább Tóth, amit a döntőben tovább javított 13.00-ra – a szerk.). A fináléhoz ezután már úgy álltam oda, hogy lesz, ami lesz. A rajt előtti órákban voltak kételyeim, de a futás előtt már éreztem, hogy ki fogom tudni hozni magamból a maximumot, nagyon elszánt voltam. A döntőben az is segített, hogy a két jamaikai közt futhattam. Szeretem, hogyha vannak előttem, mert edzésen is jól hat rám, és szerencsére ezúttal azt is megtudtam oldani, hogy ennek ellenére ne essek szét.
Bronzérmével Tóth Anna a két jamaikai, Hill és James mögött célba érve megismételte a tavalyi évre halasztott kenyai vb szereplését, ahol az első magyar női sprinterként állhatott dobogóra a verseny történetében, ám ezúttal más érzésekkel lépett a pódiumra.
– A kenyai bronzéremnél nagyon sok minden közrejátszott. A szerencse eléggé rám mosolygott, és nyilván megvolt annak is a varázsa, de azt sosem éreztem annyira a magaménak. Emiatt a mostani érem teljesen más, mint a tavalyi. Afrikában hiányzott pár nemzet, és a döntő is különleges volt. Az idei évben viszont nagyon erős mezőny gyűlt össze, úgy hogy mindenki itt volt, és végig is ért. Továbbá azért is jelent még többet ez a bronz, mert Kolumbiában fél másodperccel futottam jobbat, mint egy évvel ezelőtt a döntőben.
