Egy varázslatos sárkány története: így született meg Fogatlan a gyerekek mosolyáért.
Egy különleges alkotás, ami nemcsak látványos, hanem szíveket is megérint. Egy alkotó, aki saját kezűleg, több száz munkaórával hozta létre kedvenc mesefiguráját, hogy örömet szerezzen vele a Velkey László Gyermekegészségügyi Központban (GYEK) gyógyuló gyerekeknek. Interjúnkban az alkotó, Hancsák Henrietta mesél az inspirációról, a folyamatról és arról, mit jelent számára ez a varázslatos projekt.
Mesélnél egy kicsit magadról? Mióta foglalkozol alkotással?
Mindig is szerettem alkotni, létrehozni dolgokat, úgy és olyan formában, ami én vagyok. Ha valamit csinálok, mindig kicsit másképp, mint mások. A cél mindig az, hogy valami igazán különleges kerüljön ki a kezeim közül. Ez a hobbi is pont ebből a mentalitásból született.
Mindig szerettem volna otthonra a karácsonyi időszakban egy kültéri világító szarvas dekorációt. Csak az volt a gond, hogy egyik sem tetszett igazán és arra gondoltam, mi lenne, ha én csinálnám meg magamnak. Aztán véletlenül szembe jött velem egy videó, ahol egy hölgy drótból készített egy szarvast karácsonyi dekorációnak. Onnan jött az ihlet, de természetesen már azonnal módosítottam rajta és a saját elképzelésem alapján alkottam meg a szarvasomat. Nagyjából 1 hónapot dolgoztam vele. Őszintén a videóban könnyebbnek tűnt, de a végeredmény mindenért kárpótolt.
Honnan jött az ötlet, hogy pont ezt készítsd el a gyerekeknek?
A mesét nagyon szeretem, az egyik kedvenc rajzfilmem. Éppen ezért már motoszkált a fejemben, hogy milyen lenne, ha elkészíteném a közel életnagyságú Fogatlant. A méretéből adódóan nagy hely kell neki és nagyon szeretek meglepetést okozni, így jött az ötlet, hogy meglepem a gyerekeket a kórházban. Szerettem volna egy kis mosolyt és varázslatot csempészni az ott töltött idejükbe.
Van személyes kötődésed ehhez a figurához?
Nagyon megérintett a rajzfilmben a főhős és a Sárkány kapcsolata. Számomra ez az édes kis Sárkány az igazi, őszinte, feltétel nélküli barátság szimbóluma.
Mennyi idő alatt készült el, és milyen anyagokkal dolgoztál?
542 munkaórám van benne. Nagyjából 3 hónap, ahogy az időm engedte. A szobor vázát drótból hajtogattam és a végén fonallal vontam be.
Milyen érzés volt, amikor elkészült a mű, és a helyére került a kórházban?
Nagyon boldoggá tett és rettenetesen büszke voltam rá. Mindenki olyan lelkesen, szeretettel és nagy érdeklődéssel fogadta, hogy tele volt a szívem hálával. Megkönnyebbülés is volt bennem bőven, mert őszintén, alig aludtam előző este, annyira izgultam a szállítás miatt.
Volt már alkalmad látni a gyerekek reakcióit? Mit szóltak hozzá?
Sajnos nem volt alkalmam látni a reakciókat, mert a reggeli órákban vittük be a kórházba a szobrot, de remélem a jövőben sor kerülhet még erre is.
Dolgozol jelenleg más hasonló projekten, vagy tervezel még ilyen jellegű kezdeményezéseket a jövőben?
Jelenleg nincs tervben ilyen nagyszabású projekt, de ki tudja mit hoz a jövő. Viszont a terveimben szerepel, hogy ezt a hobbit egy saját vállalkozás keretein belül folytatom.
Mit üzennél azoknak a gyerekeknek, akik nap mint nap találkoznak a Fogatlan sárkányoddal a kórházban?
Kedves Gyerekek! Szeretném, ha tudnátok, hogy Fogatlan egy varászlatos Sárkány! Ha kicsit rossz napotok van, szomorúak vagytok vagy picit féltek, menjetek oda hozzá, adjatok neki egy hatalmas ölelést és ő bátorsággá, erővé és mosollyá változtatja a rossz érzéseket. De fontos, a varázslat csak akkor működik, ha hisztek benne!
Kik segítettek az alkotás elkészítése és átadása során?
Nagyon sokan segítettek nekem különféle módokon, hogy a Sárkány elkészüljön. Először is szeretnék köszönetet mondani egy számomra nagyon fontos személynek, aki lehetőséget biztosított arra, hogy szabadon alkothassak és támogatott, hogy belevághassak ebbe a hatalmas projektbe.
Köszönöm a barátaimnak, Török Imrének, Lovas Viktóriának, Krausz Istvánnak és Konrád Évának, akik a helyet biztosították számomra, ahol megszülethetett a Sárkányom. Akik külön figyelmet fordítottak arra, hogy a lelkesedésem egy pillanatra se hagyjon el és nap mint nap inspiráltak a „Kész van már?” motivációs kérdésükkel, hogy időben elkészüljek!
Köszönöm Lovas Ákosnak, aki nagy segítség volt abban, hogy a Sárkány eljuthasson a Kórházba és elvállalta a „szállító” szerepét.
Köszönöm Huszák Andreának, aki minden követ megmozgatott, hogy ez az adomány célba érjen. Külön köszönöm, hogy elkísért az átadásra is és támogatott a jelenlétével.
Köszönöm Veres Tímeának, aki a híd volt a kórház és köztem és közreműködött az adományozásban.
Fogatlan szállításához a méreteiből adódóan elég speciális autóra volt szükségünk, ezért szeretnék köszönetet mondani Pusztahelyi Péternek is, aki felajánlotta számunkra a teherautót, amivel szállíthattunk.
Végül, de nem utolsó sorban végtelen hálával tartozom a FIAMNAK, aki a türelmével és támogatásával mindvégig mellettem állt!
